Aligha lehetne bármivel jobban illusztrálni azt a kettősséget, amely a 17. században a magyarokról Európa más tájain alkotott képet jellemezte, mint Erland Dryselius Luna Turcica című munkájával. Dryselius nem volt szakértője sem az oszmán történelemnek, sem a korabeli Magyarország viszonyainak, s időnként elveszítette a fonalat a magyar történelem zegzugaiban.
Így eshetett meg, hogy a jeles szerző hatvan oldal különbséggel kétszer is bemutatta Thököly Imrét: először mint véreskezű zsarnokot és az oszmánok kiszolgálóját, másodszor mint evangélikus hitéért az elnyomással szembeszálló, jámbor fejedelmi erényeket csillogtató férfiút. A század végén tehát, ha csak egy kevéssé tehetséges szerző figyelemzavarának következményeként is, egy könyvben egyesült az a két tradíció, amely a 17. században Magyarország európai megítélését meghatározta.
A svédországi Linköping lelkésze, Erland Dryselius (1641–1708) 1694-ben jelentette meg Luna Turcica című munkáját a „török holdról”, amely latin főcíme ellenére svéd nyelven íródott. Ez már a sokadik kötet volt az általa jegyzett könyvek sorában, melyek számos történeti témán keresztül próbálták érzékeltetni az északi királyság lakosaival, mekkora szerencséjük van, hogy rendezett államban, XI. Károly király igazságos uralma alatt élhetnek. Dryselius nem véletlenül fordult a német-római császárok életrajzai után az Oszmán Birodalom felé: ekkoriban az Európa-szerte
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
