Két tör­té­nel­mi csa­lád ta­lál­ko­zá­sa

A következő oldalakon a kéméndi Szalay és a sáros vármegyei Berzeviczy nemzet­ségek találkozását mutatom be családi albumaink képeiből és dédszüleim kéziratai alapján. 

1. Az el­ső kép egy 1856-ban a fel­vi­dé­ki Ber­ze­vi­czén ké­szült da­ger­ro­tí­pia, mely Ber­ze­vi­czy Ti­va­dart és ne­jét, Szi­nyei Mer­se Amá­liát örö­kí­tet­te meg gyer­me­keik­kel, Ni­non­nal, Ró­zsi­val és a kis Al­bert­tel, Ti­sza Ist­ván leen­dő kul­tusz­mi­nisz­te­ré­vel. Ber­ze­vi­czy Ti­va­dar a sza­bad­ság­harc ide­jén a ma­gyar hon­vé­dők sá­ros me­gyei ve­zé­re volt. 1849 ele­jén ön­kén­tes­ként rész vett a kas­sai üt­kö­zet­ben. 1865-ben a Deák Párt tag­ja­ként or­szág­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­vé vá­lasz­tot­ták. Eöt­vös Jó­zsef­fel és Tre­fort Ágos­ton­nal az 1868-as, „nem­ze­ti­sé­gi egyen­jo­gú­ság tár­gyá­ban” cí­mű, a kor szel­le­mét te­kint­ve igen li­be­rá­lis tör­vény elő­ké­szí­tő bi­zott­sá­gá­nak tag­ja­ként dol­go­zott. 

2. A ké­mén­di Sza­lay csa­lád 1815-ben ka­pott ne­me­si ran­got Sza­lay Pé­ter ré­vén, aki szor­gal­má­nak és te­het­sé­gé­nek kö­szön­he­tően kis­bir­to­ko­si sor­ból a