Vajon milyennek látták az első római császárt és uralkodását Augustus principátusa után 400 évvel? Milyen mendemondák és anekdoták maradtak fenn az uralkodóról? Életének mely eseményeit emelték ki a későókori történetírók? Hogyan jellemezték a császárt egy olyan korban, amikor a régi pogány vallás követői defenzívába szorultak az előbb megtűrt, majd később államvallássá emelt kereszténységgel szemben? A 4-5. századi pogány római értelmiség Augustus-képének vizsgálatát azért is érdemes elvégezni, mivel ez volt az utolsó történelmi korszak, amikor olyan emberek írtak Róma aranykorának megteremtőjéről, akik ugyanabban az antik szellemi és kulturális miliőben nevelkedtek, mint amelyikben egykor az első római császár. Emellett érdemes szempillantást vetni egy későókori keresztény Augustus-képre is, hogy lássuk mennyire másképp látták az első császárt és korát Krisztus követői, mint a pogányok.
A Kr. u. 4. században a keresztények előbb a milánói ediktummal (313) vallásszabadságot nyertek, majd Theodosius császár (379-395) államvallássá tette Jézus Krisztus követőinek hitét. Constantinus császár (306-337) uralkodása után már valamennyi római uralkodó - a pogány Julianust (361-363) leszámítva - az új vallás valamelyik ágának, a niceai keresztény ortodoxiának vagy az eretnekséggé nyilvánított ariánus kereszténységnek a híve volt. A pogányság
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
