Az 1918 és 1921 közötti időszakban nem kevesebb, mint 13 olyan államalakulat jött létre a hajdani történelmi Magyarország területén, amely néhány napos, néhány hetes, esetleg valamivel hosszabb fennállás után meg is szűnt. Akadt, amelyik csendben kimúlt, s volt, amelyik halálos áldozatokat és lassan gyógyuló sebeket hagyott maga után. Némelyik csak néhány érdemdús értelmiségi vagy keményen kardoskodó kalandor elméjében létezett inkább; s volt, amelyikért több ország vetélkedett. Elnevezésük elsősorban állami létük rövidségére utal, de ez az időtartam lehet relatív: némelyik állam akár hosszú évekig működött. Olyan államok ezek, amelyek korábban nem léteztek és nem is maradtak fenn, létük mára a világháborút követő káosz jelképévé lett.
Ezek a kérészállam-kezdeményezések sok esetben rendelkeztek az állammá alakulás attribútumaival (ünnepélyes kikiáltás, alapító dokumentum, valamiféle tartománygyűlés, törvényhozás összehívása, nemritkán alkotmány, zászló, hadsereg, netalán himnusz, bélyegkibocsátás és adószedés), sőt egyes esetekben még más államok is elismerték őket – főleg azok, amelyeknek érdekében áll az adott terület különállása. Fontos azonban, hogy vizsgálatukkal kapcsolatban ne engedjünk a történelmi determinizmusnak: ezek az államok nagyon sok esetben nem azért nem maradtak fönn, mert területi anomáliák voltak, soha nem létezett területi egységekre, identitásokra hivatkoztak, hanem a terv
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
