Képzőművészek az első vonalban

„Ifjú királyunk trónralépte és Szent István koronájával megilletése a magyar művészek lelkében nagy élmény volt, melynek művészi formájával küzködnek, keresve a legkülönbözőbb, annak megfelelő, de egyéniségükkel harmonizáló kifejező formát. A koronázási képeknek az a kis gyűjteménye, melyet most bemutatunk, csak egy része ennek a mozgalomnak, csak vázlatok, tervek, álmok, melyek békésebb időkre és kialakításra, kivitelre várnak.” 

E szavakkal jellemezte a neves művészeti író és kiállításrendező, Lázár Béla „Előljáró beszédében” az Ernst Múzeumban 1917 szeptemberében kiállított koronázási képek csoportját. Tömör megfogalmazásában jól érzékelhető az a sokszínűség, mely az eltérő műfajú és stílusú művekben megmutatkozott. 

A gyors riportrajzoktól a kidolgozott olajfestmé­nyekig, a realizmusra törekvő akadémikus stílusú történeti képektől a modernebb, foltszerűen kialakított alkotásokig sok mindent láthatott együtt a 100 évvel ezelőtti látogató. Lázár Béla záró megjegyzésében a művek többségének vázlatszerűségére utalt és egy békésebb időszakban való kidolgozásukat várta, ám  a háború és az azt követő széthullás miatt reménye nem teljesedett be.