rubicon

Kényszerszavazások

A sztálinista választási gyakorlat
4 perc olvasás

A magyar politikai gondolkodásban a kilencven százalékos választási eredmények a totalitárius rendszerek jellemzőiként rögzültek. A második világháborút követő koalíciós időszakban a magyar politikai publicisztika számos kiválósága szólt gúnnyal és megvetéssel az efféle választási győzelmekről. Még a kétes tisztaságú 1947-es választás eredményei is a politikai polarizálódás képét mutatták. Nem telt el két év, s Magyarország is belépett a kilencven százalékos választási győzelmek korszakába. A sztálinista modellnek megfelelő "választási rendszer" kialakítására fokozatosan - két lépcsőben, 1949-ben és 1953-ban - került sor.

Az 1949. május 15-re kiírt országgyűlési választások idején, bár a többpártrendszer formálisan még létezett, ténylegesen utolsó perceit élte. A Szociáldemokrata Párt bekebelezése révén létrejött Magyar Dolgozók Pártja a kommunista egyeduralmat a Magyar Függetlenségi Népfront létrehozásával kívánta biztosítani. A választások előtt ebbe vonta be az addig fel nem számolt pártokat. Ám a népfrontban egyetlen akarat érvényesülhetett: a Magyar Dolgozók Pártjáé. A többi párt, társadalmi szervezet statiszta szerepre ítéltetett.

Egységterror

A választási agitáció vezérmotívuma kezdettől az "egység" volt. A népfront felhívása az új választások kiírását a politikai és gazdasági életben végbement változásokkal indokolta. "Nem vernek többé éket közénk a nagybirtokosok és nagytőkések, a külföldi imperialisták ügynökei!" - érvelt a felhívás a közös lista mellett. "Okultunk négy esztendő áldatlan pártversengéséből, nem engedjük megbontani dolgozó népünk egységét!"

Az egységterror mindenekelőtt azt célozta, hogy a választók jelenjenek meg az urnák előtt. A propaganda a választást állampolgári jogból hazafias kötelességé változtatta. Arra ösztönzött, hogy "a szavazásra családunkkal, ismerőseinkkel együtt, csoportosan menjünk".

A népfront jelőltjeinek idealizált bemutatásában a politikai múltjukra, elkötelezettségükre való utalás mellett megjelent a népből való származás mítosza. Ezért a fizikai munkától évek óta elszakadt funkcionáriusok neve mellett is eredeti foglalkozásukat tüntették fel. Ügyeltek arra is, hogy a jelöltek között megfelelő számban legyenek "haladó" értelmiségiek, főleg az ötéves terv szempontjából fontosnak ítélt műszaki tudományok területéről...

Voltak nemek!

Az 1949. május 15-i országgyűlési választásokkal megkezdődött a sztálinista rendszer kényszerszavazásainak szomorú sora Magyarországon. Az eredmények már az első alkalommal sem hozhatók összefüggésbe a választók tényleges akaratával, politikai szándékaival. Hiszen ki tudná megmondani, hogy a szavazásra jogosultaknak az a 96,4

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta