Nyíri: 1944. október 9-én este Moszkvában – és nem Jaltában – Churchill féloldalnyi papírlapot nyújtott át Sztálinnak. Állítólag azzal a céllal, hogy „a Szovjetunió és Nagy-Britannia összeütközését el lehessen kerülni, a Balkán kérdésében próbáljanak egymással megállapodásra jutni”. Ez a kis cetli, ami az angol állami levéltárból származik, a második világháború időszakának egyik leghíresebb, egyben leghírhedtebb dokumentuma. Churchill a papírlapon Magyarországra vonatkozóan is megjelölte a két nagyhatalom befolyásának általa kívánt mértékét, mégpedig 50–50%-os arányban. Sztálin kék ceruzájával láttamozta, majd minden érdemi megjegyzés nélkül visszaadta a papírlapot Churchillnek. Megegyeztek, hogy a részleteket Molotov és Eden, a két külügyminiszter tisztázza. A megegyezés háterréről és következményeiről Jeszenszky Géza társaságában Fülöp Mihály diplomáciatörténész ad tájékoztatást.
Fülöp: Churchill és Sztálin megállapodásának másnapján Molotov szovjet külügyminiszter 75–25%-ra kívánta módosítani Magyarország esetében ezt a befolyási arányt. Indoklása szerint Magyarország a Szovjetunióval határos ország volt és a jövőben is az marad. A Vörös Hadsereg ezen ország területén harcol és súlyos veszteségeket szenved. Az orosz érdekeltség ezért érthető. Már október 11-én ez a megoszlás 80–20%-ra módosult.
1944 őszén pontosan lehetett látni, hogy Magyarország, Románia és Bulgária területét a Szovjetunió egyedül szállja meg, vagyis ha százalékokban gondolkodunk, politikai befolyása 100 százalékos lesz. Ezért kívánta Churchill diplomáciai tárgyalással elérni, hogy Nagy-Britannia is rendelkezzen némi befolyással ebben az övezetben is. Ez egy ideiglenes, a háború időtartamára szóló egyezmény volt, amely a hadi helyzetből adódott és az angol külügyminisztérium értelmezése szerint a jaltai konferenciáig, tehát 1945. február elejéig volt érvényben. Azért csak addig, mert a harmadik nagy szövetséges, az Egyesült Államok nem vett részt ebben a megállapodásban. Majd Jalta lesz az, ahol a három nagy közös szövetségi politika kialakítását irányozza elő egész Európára vonatkozóan.
Magyarország mint megszállás alatt álló, legyőzött ország került a szovjet érdekszférába. Kormányát 1947. szeptember 15-ig, a békeszerződés életbelépéséig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság – ami tulajdonképpen szovjet ellenőrző bizottság volt – felügyelte.
Jeszenszky: Magyarországon 1945 novemberében választásokat tartottak, amelyeket úgy szokás említeni, hogy egész Kelet-Európában ez az utolsó vitathatatlanul szabad választás. Közismert, hogy a Kisgazdapárt 57 százalékos abszolút
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.