A térség társadalmi adottságainak és a kényszerkollektivizálás néhány példájának bemutatásán túl igyekszem sorra venni azokat a technikákat, eljárásmódokat, amelyekkel sikerült megroppantani a Kiskunság gazdáinak gerincét a kényszerkollektivizálás során.
A hatalom tanult a korábbi korszak hibáiból, 1959–60-ban a rendszer támaszának számító „kis kommunistákkal”, az agitátorokkal és a népnevelőkkel igyekezett elvégeztetni a parasztság kifosztását és beverését a téeszekbe.
A Duna-Tisza köze, főként Kecskemét térségének gazdasági és társadalmi fejlődése sok szempontból eltért az országostól. A Horthy-korszak végére egy sajátos birtok- és társadalomszerkezet jött létre Kecskeméten. A birtokos parasztság aránya minden birtokkategóriában nagyobb volt az országos átlagnál és az alföldi törvényhatósági jogú városokban jellemzőnél is. A 20–50 holdas gazdák aránya az országos kétszerese, az 50–100 holdasoké pedig négyszerese volt Kecskeméten. Kovács Bálint református lelkész a vele készített interjú során azt mondta, hogy lelkésztársai szerint Kecskemét meghatározó társadalmi rétege a „parisztokrácia” volt.
Kecskeméten a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére 1945. március 25-én alakult meg a földigénylő bizottság, amely május 20-áig 39 ezer kataszteri holdat osztott szét A térségPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
