Kény­sze­rek és vá­lasz­tá­sok, 1945–1957

A két vi­lág­há­bo­rú nyo­mán nyil­ván­va­ló­vá vált az is, hogy Eu­ró­pa el­vesz­tet­te el­sőbb­sé­gét a vi­lág­ban, hogy két „nem iga­zán eu­ró­pai” ha­ta­lom, az Egye­sült Ál­la­mok és a Szov­jetunió lett a vi­lág­po­li­ti­ka és ben­ne Eu­ró­pa sor­sá­nak is a fő for­má­ló­ja. Rá­adá­sul gyor­san ki­de­rült, hogy szö­vet­sé­ge­si kap­cso­la­tu­kon be­lül az együtt­mű­kö­dés ele­mei­vel szem­ben mindin­kább erő­sö­dik a ve­tél­ke­dés, az el­len­sé­ges­ke­dés. „Eu­ró­pa ha­tal­mas tér­sé­gei­ben – ír­ta Chur­chill, el­ső­sor­ban a négy