rubicon

Kemény Ferenc

A magyar olimpizmus alapítója
10 perc olvasás

A má­ra már ha­tal­mas­sá vált mo­dern ko­ri olim­piai moz­ga­lom a né­met–fran­cia el­len­tét gyer­me­ke. Az 1871-ben vé­get ért po­rosz–fran­cia há­bo­rú után a vesz­tes fran­ciák – a re­váns le­he­tő­sé­gét ke­res­ve – az egyik megol­dást a test­ne­ve­lés és a sport ka­to­nai elő­kép­zés cél­jai­ra tör­té­nő fej­lesz­té­sé­ben lát­ták. A fran­cia test­ne­ve­lé­sügy egyik pro­mi­nen­se bá­ró Pier­re de Co­u­ber­tin volt. Co­u­ber­tin csak több­szö­ri pró­bál­ko­zás után tud­ta el­fo­gad­tat­ni az óko­ri olim­piai já­té­kok ha­gyo­má­nyain ala­pu­ló, a kor nép­sze­rű pa­ci­fis­ta esz­méit hang­­sú­lyo­zot­tan fel­vál­la­ló nem­zet­kö­zi sport­­moz­gal­mát, amely­nek „ala­pí­tó atyái” kö­zé tar­to­zott Ke­mény Fe­renc is.

A Nem­zet­kö­zi Olim­piai Bi­zott­ság (NOB) megala­ku­lá­sá­ra 1894-ben ke­rült sor a pá­ri­zsi Sor­bonne Am­fi­teát­ru­má­ban, a fran­cia At­lé­ti­kai Tár­sa­sá­gok Unió­ja nem­zet­kö­zi kong­resszu­sán. Az ese­mény­nek ma­gyar sze­rep­lői is vol­tak. Az is­mert for­rá­sok­ban Ke­mény Fe­renc ne­ve

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.