rubicon

Kemál Atatürk reformjai

Birodalomból köztársaság
9 perc olvasás

Amikor az oszmán tárgyalódelegáció tagjai ellátták kéz­jegyükkel a sèvres-i békediktátumot, tisztában voltak azzal, hogy az Oszmán Birodalom félholdja végleg leáldozóban van. Azt azonban csak sejthették, hogy a birodalom koporsójába az utolsó szöget nem is annyira az antant­hatalmak területi követelései, mint az 1919-től Kelet-Anatóliában egyre inkább megerősödő szultánellenes erők fogják beverni. A felkelők vezére, akit a szultán a lázadók megfékezésére küldött keletre, és aki már tanúbizonyságát adta rátermettségének a Dardanelláknál folyó véres harcokban, kérlelhetetlen ellenségévé vált az isztambuli elitnek és magának a szultánnak is. 1923. október 29-én a Török Nemzetgyűlés kihirdette a Török Köztársaság megalakulását, véget vetve ezzel a több mint 600 évig fennálló Oszmán Birodalomnak. Az ezt követő reformok alapjaiban változtatták meg a köztársaság lakosainak életét, s hatásaik nemcsak a kor emberének mindennapjait, de a modern Törökország elmúlt évtizedeinek politikai életét is nagyban befolyásolták.

 

Az oszmánok a 18. század végére katonailag végleg lemaradtak európai riválisaiktól. Legfőbb ellenségük, Oroszország többfrontos háborút indított ellenük, hogy

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.