I. (Szent) István bajor származású hitveséről a Képes krónika két, egymással szöges ellentétben álló portrét őriz. Aligha vonhatjuk kétségbe, hogy a Gizellát jámbor királynéként ábrázoló tradíció közelebb állhat a történeti valósághoz, mint a cselszövő asszonyt megjelenítő hagyomány.
A történészeknek ugyanakkor máig nem sikerült megnyugtató választ találniuk arra a kérdésre, hogy mikor és mi okból feketíthette be az ismeretlen krónikaszerző II. (Szent) Henrik német-római császár (1014–1024) húgát. Az alábbiakban ennek a kérdésnek eredünk a nyomába.
Tekintsük át első lépésben, hogy milyen információkat rögzít a krónika a bajor hercegnő kapcsán! A hagyomány szerint az óbudai és a székesfehérvári egyházak felszereléséről is gondoskodó, kegyes uralkodói hitvesről a következőket olvashatjuk az elbeszélés 67. fejezetében:
„Gizella királyné, valahányszor valamelyik magyarországi egyházhoz érkezett, az Úr házában levő valamennyi fölszerelést bemutattatta magának, s minden évben fölújította, ami selyemben és bársonyban fölújításra szorult”
(Bollók János fordítása)
Egészen eltérő királynékép rajzolódik ki abból a szövegegységből, amelyben a Szent István halála utáni trónutódlás kérdéséről esik szó:
„Közben pedig testi ereje [ti. Istváné] csökkenni kezdett, s midőn érezte, hogy rendkívül súlyos bágyadtság nehezedik rá, sietve egy követet küldött, mégpedig Egiruth fia Budát, hogy Vazult, apai nagybátyjának fiát – akit mint király annak
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
