rubicon

Kassa

Egy történeti kegyhely
34 perc olvasás

A város a magyar történeti emlékezetben kiemelkedő helyet foglal el: az erdélyi fejedelmek magyarországi székhelye, Thököly és Rákóczi hatalmi központja, magyarországi „fővárosa”. A 19. századi hazafias történetírás és a közhangulat nem véletlenül tette Kassát „kuruc” várossá, hiszen e történelemszemléletben az erdélyi fejedelmek, illetve Thököly és Rákóczi egyaránt a magyar szabadságért küzdő történeti hősökként jelentek meg. A város emellett valóban jóval „magyarabb”, mint a többi jelentős szabad királyi város, hiszen hasonló színvonalú településeinken (Pozsony, Sopron, a bányavárosok) a német városi polgárság jóval nagyobb szerepet játszott. Kassa felekezeti szempontból is ideális e szerepkör betöltésére, hiszen a 18. századtól erős katolikus többséggel a környék reformátusai és evangélikusai számára is megkerülhetetlen központ volt.

Kassa a mai Kelet-Szlovákia kiemelkedő gazdasági, igazgatási és kulturális központja, egyben idegenforgalmi látványosság. A történeti városközpontok megmaradása olykor annak biztos jele, hogy a város valamikor, egy történeti időszakban megrekedt, fejlődése, prosperitása megtorpant. A mai Kassa jól mutatja, hogy e város esetében nem erről van szó, a nyüzsgő tömeg, amely ellepi a város főterét, épp az ellenkezőjéről tanúskodik. A település kitűnik a környék historikus városai közül modernségével éppúgy, mint épületeinek nagyságával. Közülük is a legkiemelkedőbb pont a Szent Erzsébet-dóm, amelyet a városhoz képest akár még túl nagynak is gondolhatnánk. A város épületei nem egy korszakhoz kapcsolódnak: az új barokk városháza, a rokokó, klasszicista és szecessziós épülethomlokzatok – melyek mögött nagyon sokszor középkori belső található – mellett a historizáló

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.