Kárpátalja 20. századi történetében több drámai fordulatot találunk. A háborúkat lezáró, az etnikai viszonyokat figyelmen kívül hagyó békeszerződések következtében az anyaországtól elszakított terület többször is gazdát cserélt. A kisebbségi létbe kényszerített kárpátaljai magyarság számára a legnagyobb sorscsapás a második nagy világégés végén következett be, amikor a területe a Szovjetunió fennhatósága alá került. 1944 őszén a Vörös Hadsereg megjelenésével megkezdődött a szovjet rendszer módszeres, sok áldozatot követelő kiépítése a térségben. Egybehangzó vélemények alapján állíthatjuk, hogy Kárpátalja 20. századi történetének legellentmondásosabb, legmegrázóbb szakasza a szovjet rendszer kiépítésének időszaka: a negyvenes, ötvenes évek voltak.
Kárpátalja szovjetizálásának számos vonatkozása közül – a tanácsok létrejötte, a földkérdés rendezése, az erőszakos kolhozosítás és a kötelező terménybeszolgáltatás, az államosítás, a történelmi egyházak elleni küzdelem stb. – a helyi magyarság számára a legtragikusabb következménnyel kétségtelenül a málenkij robotként hírhedtté vált deportálások jártak. Folyományai a mai napig kihatással vannak a közösség lélekszámának alakulására. A deportálásokat túlélt elhurcoltak, illetve a szovjetizálást átélt adatközlők visszaemlékezései a témához kapcsolódó levéltári iratok
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
