rubicon

Kárpátalja szovjetizálása

A megszállástól a bekebelezésig
14 perc olvasás

Kárpátalja 20. századi történetében több drámai fordulatot találunk. A háborúkat lezáró, az etnikai viszonyokat figyelmen kívül hagyó békeszerződések következtében az anyaországtól elszakított terület többször is gazdát cserélt. A kisebbségi létbe kényszerített kárpátaljai magyarság számára a legnagyobb sorscsapás a második nagy világégés végén következett be, amikor a területe a Szovjet­unió fennhatósága alá került. 1944 őszén a Vörös Hadsereg megjelenésével megkezdődött a szovjet rendszer módszeres, sok áldozatot követelő kiépítése a térségben. Egybehangzó vélemények alapján állíthatjuk, hogy Kárpátalja 20. századi történetének legellentmondásosabb, legmegrázóbb szakasza a szovjet rendszer kiépítésének időszaka: a negyvenes, ötvenes évek voltak.

Kárpátalja szovjetizálásának számos vonatkozása közül – a tanácsok létrejötte, a földkérdés rendezése, az erőszakos kolhozosítás és a kötelező terménybeszolgáltatás, az államosítás, a történelmi egyházak elleni küzdelem stb. – a helyi magyarság számára a legtragikusabb következménnyel kétségtelenül a málenkij robotként hírhedtté vált deportálások jártak. Folyományai a mai napig kihatással vannak a közösség lélekszámának alakulására. A deportálásokat túlélt elhurcoltak, illetve a szovjetizálást átélt adatközlők visszaemlékezései a témához kapcsolódó levéltári iratok

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.