Az tudjuk, hol ered a Tisza. A száraz lábbal átkelhető és a haragos folyó. Ott kell keresni Kárpátalját. Valamiért még mindig inkább a nosztalgiareceptorunkat mozgatja meg, vagy értünk hozzá egy jó szelet zsíros kenyér mellett is.
A második világháború küszöbén a revízió az 1938. novemberi első bécsi döntéssel és az 1939 márciusi katonai beavatkozással ment végbe.
A duális Monarchia időszakában az északkeleti Felvidék, a kicsit több mint tizenkétezer négyzetkilométeres későbbi Kárpátalja területe tipikusan periférikus régió volt. A helyi lakosság közel száz százalékát négy közösség adta: a nyugati kereszténységet és kultúrkört követő magyarok; a területet a középkor óta fokozatosan benépesítő, a nyugati és a keleti kereszténység és kultúrkör felé egyaránt forduló ruszinok/rutének; a 16. századtól a Kárpát-medencén kívülről folyamatosan betelepedő izraelita zsidók; valamint a periférikus régió perifériájára szorult cigányok/romák. Az 1910-es magyar népszámlálás adatai szerint ennek a régiónak az összlakossága alig haladta meg a 600 ezer főt. Szinte pontosan ugyanakkora kiterjedésű és ekkor ugyanilyen népességszámú terület volt a közép-európai ütközőzónák közül például Budzsák.
Beregszászi nők üdvözlik a bevonuló Magyar Honvédséget, 1938. november Hányódó régióA mai Pest megye mintegy kétszeresének megfelelő csücskét az országnak először Jászi Oszkár próbálta
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
