Károlyi Mihály

„Igazságos és igazságtalan szenvedélyesség lobog figurája körül – írta róla Krúdy 1925-ben. – Érdem szerint vagy érdemtelenül bűnbakja egy kornak, mint akár negyvenkilenc után Görgey Artúr volt, hogy csaknem egy-két generációnak borzongva kellett néznie a visegrádi nyárilakra. És ugyancsak még sokáig járnak el megdöbbenéssel, hideglelősen vagy tűzbeborult elmével és szívvel a magyarok az Egyetem utcai történelmi palota előtt...”

Károlyi Magyarország egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb arisztokrata családjából származott, neve már születésekor történelmi név: a 17. századi Károlyi Mihály Bécstől kapott bárói címet 1609-ben, közvetíteni próbált a császár és rokona, Bethlen Gábor között, aki szatmári főispánná nevezte ki. Egy évszázaddal később Károlyi Sándor megelőzte Görgeyt és leszármazottját a nemzeti bűnbakok sorában. Nagyapja, Károlyi György Széchenyi István bajtársa és barátja volt. Az általa építtetett belvárosi palotából hurcolták el sógorát, Batthyány Lajost, s maga is rövid fogságot szenvedett, miközben Haynau palotájába kvártélyozta be magát, s íróasztalán szignálta halálos ítéleteit. Másik nagyapja, Károlyi István 1848-ban felállította a Károlyi-huszárezredet, melyben két fia is harcolt.

Károlyi Mihály apja Károlyi lányt vett feleségül, unokahúgát, s fiuk talán ennek köszönhette, hogy 1875. március 4-én nyúlszájjal és farkastorokkal jött a világra, vézna volt és beteges, s mikor megszólalt, beszédét nehezen lehetett érteni. Szüleit korán elvesztette, kisgyermekkorától nagybátyja, a keresztény-konzervatív szövetkezeti és gazdamozgalmak patrónusa, Károlyi Sándor családjában, a fóti kastélyban nevelkedett. A Károlyi család 1867 után visszahúzódott a napi politikától, a kossuthista Károlyi Gáborral megszakította a kapcsolatot. A kis Mihályt akkor sem buzdították volna közszereplésre, ha betegessége, félénksége, végül nagyjából leküzdött beszédhibája nem teszik erre alkalmatlanná. Nagy úrnak, jó gazdának és a szövetkezeti mozgalom pártfogójának kívánták látni. Apja halálával reá szállt a 38 ezer holdas debrő-parádi hitbizomány fürdővel, üveggyárral, a ma nevét viselő utcában lévő belvárosi palota s több megyében szétszórva további 6-7 ezer hold föld.

A fiatal Károlyi Mihályt nem nagyon érdekelte a gazdaság, még kevésbé a politika, melyről otthon gúnyos megjegyzéseket és történeteket hallott, bár 1905-ben beleegyezett, hogy saját pénzén képviselővé válasszák, különben pedig születési jogon a főrendiház tagja volt, de ritkán jelent meg