A magyar állam már megalapítása óta szomszédos volt a vele nagyjából egy időben kifejlődő, ugyancsak az első ezredforduló idején alakult Lengyelországgal. Az azonos – római – egyházhoz kötődés fontos összekötő kapocsnak számított. A német alávetési törekvések kezdettől fogva többször is veszélyeztették a lengyeleket és elődeinket egyaránt. A 11. században a Vazul-fiak Lengyelországba menekültek, a későbbi király, I. Béla (1060–63) ott meg is nősült, s lengyel segédcsapatok támogatásával nyerte el a magyar koronát. Ettől kezdve többször előfordult, hogy a két ország hatalmi küzdelmeiben alulmaradó vezetők száműzetésbe kényszerültek, és a másik országban találtak ideig-óráig menedéket. Emellett gyakoriakká váltak a két ország uralkodóházai közti házasságok is.
Lengyelország Ferdeszájú Boleszló végrendeletét követően, 1138-tól részfejedelemségekre szakadt. A 13. század végén hazánkban is meggyengült a királyi hatalom, a tartományurak jórészt önállósultak, de a magyar állam egysége formálisan megmaradt. Ebben a helyzetben jelentették be 1290-ben Magyarországra vonatkozó trónigényüket a nápolyi Anjouk, majd szállt partra Dalmáciában egy évtizeddel később az Anjou-család fiatal sarja, az ekkor 12 éves Károly Róbert (1308–1342).
A 14. század első évei az ifjú uralkodójelölt számára a Szent Koronával királlyá avatott riválisok, a cseh királyfi, Vencel (1301–1305), majd az alsó-bajorországi
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
