rubicon

Joseph Süss Oppenheimer pere és kivégzése

2 perc olvasás

Jo­seph (Jud) Süss a 20. szá­za­di né­met an­ti­sze­mi­ta pro­pa­gan­da egyik so­kat idé­zett alak­ja. Tör­té­ne­te jól pél­dáz­za, hogy egy ma­gas po­zí­ció­ban lé­vő zsi­dó­nak is mi­lyen tö­ré­keny volt a tár­sa­dal­mi stá­tu­sza. 

Jo­seph Süss az 1690-es évek ele­jén szü­le­tett Hei­del­berg­ben, s az 1720-as évek­től igen ma­gas po­zí­ciók­ba ju­tott – szé­les kap­cso­la­ti há­ló­za­tot épí­tett ki szer­te a né­met ál­la­mok­ban. So­káig nem te­le­pe­dett le, ha­nem fo­lya­ma­to­san moz­gás­ban volt, ami se­gí­tet­te üz­le­ti ér­de­kelt­sé­gei­nek gyor­sabb kiépü­lé­sét. Fo­ko­za­to­san kiala­kí­tott két köz­pon­tot Mann­heim­ben és Frank­furt­ban, in­nen irá­nyí­tot­ta üz­le­teit, ame­lyek két te­rü­let­re, lu­xus­cik­kek ke­res­ke­del­mé­re és pén­zü­gyi szol­gál­ta­tá­sok­ra szű­kül­tek. 

Jo­seph Süsst az 1730-as évek ele­jé­től egy­re szo­ro­sabb gaz­da­sá­gi kap­cso­la­tok fűz­ték a würt­tem­ber­gi her­ce­gi trón vá­ro­má­nyo­sá­hoz, majd megörök­lő­jé­hez, Ká­roly Sán­dor­hoz. Ká­roly Sán­dor ural­ko­dá­sa ide­jén Op­pen­hei­mer tel­jes bi­zal­mat él­ve­zett, idő­vel gya­kor­la­ti­lag az ál­lam el­ső em­be­ré­vé vált. Szá­mos kor­mány­za­ti te­rü­le­ten lett meg­­ha­tá­ro­zó je­len­tő­sé­ge, így a had­se­reg után­pót­lá­sá­nak meg­szer­ve­zé­se, a pénz­ve­rés és az adó­be­sze­dés irá­nyí­tá­sa is az ő ke­zé­ben össz­pon­to­sult, amit szá­mos, az udvar kör­nye­ze­té­ben élő arisz­tok­ra­ta rossz szem­mel né­zett. Ká­roly Sán­dor ha­tá­ro­zott po­li­ti­kai tö­rek­vé­se egy erő­sebb ál­lam lét­re­ho­zá­sá­ra, a tény, hogy egy zsi­dó szár­ma­zá­sú gaz­da­sá­gi szak­em­ber­re bíz­ta a leg­fon­to­sabb ál­lam­ügye­ket, va­la­mint a her­ceg át­té­ré­se a ka­to­li­kus hit­re – a her­ceg­ség la­kos­sá­gá­nak nagy több­sé­ge pro­tes­táns volt – együt­te­sen ko­moly el­len­zé­ket hí­vott élet­re Wür­ttem­berg­ben. 

Az Op­pen­hei­mer­rel szem­be­ni el­len­szen­vet csak to­vább fo­koz­ta hi­val­ko­dó és hír­hed­ten ki­csa­pon­gó élet­mód­ja. Ezek együt­te­sen el­sőd­le­ges cél­pont­tá tet­ték az ud­var­ban Süsst. Ká­roly Sán­dor éle­té­ben nem le­he­tett Op­pen­hei­mer­rel szem­ben el­já­rást kez­de­mé­nyez­ni, de a her­ceg 1737. már­cius 12-én be­kö­vet­ke­zett, vá­rat­lan ha­lá­la le­he­tő­­sé­get adott a le­szá­mo­lás­ra. Süsst még az­nap éj­jel há­zi őri­zet­be vet­ték, s vád alá he­lyez­ték hűt­len ke­ze­lés gya­nú­já­val. Si­ker­te­len szö­ké­si

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.