Jogalkotás a 16–19. századi Magyarországon

A mo­há­csi csa­ta­vesz­tés éve, 1526 a jog­élet­ben messze nem olyan mar­káns ha­tár­vo­nal, aho­gyan az a po­li­ti­ka- vagy az al­kot­mány­tör­té­net­ben ér­zé­kel­he­tő. Az or­szág há­rom rész­re sza­ka­dá­sa sem ho­zott dön­tő vál­to­zást az or­szág jog­rend­sze­ré­ben, a jog kö­zép­ko­rá­nak vé­gét jog­tör­té­net-tu­do­má­nyunk a 18–19. szá­zad­ra te­szi.

A jog­al­ko­tás ki­fe­je­zés mai je­len­té­se a po­li­ti­kai kö­zép­kor­ból ki­lé­pő ma­gyar tár­sa­da­lom­ra és ál­la­mi gya­kor­lat­ra ér­tel­mez­he­tet­len. Az ún. írott (al­ko­tott) jog: tör­vé­nyek, ren­de­le­tek, ha­tá­ro­za­tok és uta­sí­tá­sok hie­rar­chiá­ja és a mö­göt­tük ál­ló ál­la­mi