1918 novemberében kiadott eckartsaui nyilatkozatával az utolsó magyar király, IV. Károly visszavonult és lemondott az államügyek intézéséről. Az ezt követő bő egy évben két olyan államforma (a polgári demokratikusnak nevezett népköztársaság és a kommunista tanácsköztársaság) következett, amelyben az ún. királykérdés a berendezkedés jellegéből adódóan nem okozott politikai problémát. A tanácsköztársaság bukása után azonban újabb rendszerváltozás történt, amelynek végeredménye a királyság államformájának visszaállítása lett. Az a sajátos megoldás született, hogy Horthy Miklós személyében kormányzó került a magyar állam élére, a királyi trón pedig betöltetlen maradt. Az a tény, hogy a két világháború között Európa szívében létezett egy király nélküli királyság, több meglepő elképzelésre adott lehetőséget, és szinte állandó beszéd-, illetve pletykatémával szolgált a hazai és a külföldi sajtó számára.
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.