1918 novemberében kiadott eckartsaui nyilatkozatával az utolsó magyar király, IV. Károly visszavonult és lemondott az államügyek intézéséről. Az ezt követő bő egy évben két olyan államforma (a polgári demokratikusnak nevezett népköztársaság és a kommunista tanácsköztársaság) következett, amelyben az ún. királykérdés a berendezkedés jellegéből adódóan nem okozott politikai problémát. A tanácsköztársaság bukása után azonban újabb rendszerváltozás történt, amelynek végeredménye a királyság államformájának visszaállítása lett. Az a sajátos megoldás született, hogy Horthy Miklós személyében kormányzó került a magyar állam élére, a királyi trón pedig betöltetlen maradt. Az a tény, hogy a két világháború között Európa szívében létezett egy király nélküli királyság, több meglepő elképzelésre adott lehetőséget, és szinte állandó beszéd-, illetve pletykatémával szolgált a hazai és a külföldi sajtó számára.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.