Iván Kovács László

Iván Kovács László 1956. október 25. és november 1. között a Corvin köz főparancsnoka, majd november 4-ig parancsnokhelyettese, a forradalom egyik legendás alakja. Rátermett katonai vezetőnek bizonyult, ám a harcok irányítása közben sem feledkezett meg az emberségről. A sebesült szovjet katonákat átadta a szovjet parancsnokságnak, még az ÁVH-gyanúsnak tartott személyekkel szemben is megtiltotta az önkényeskedést, mindenképpen meg akarta őrizni a forradalom tisztaságát. Következetesen kiállt az ország függetlensége, a többpártrendszer, a szabad választások, a szovjet csapatok kivonása mellett, de hajlandó volt – legalábbis a választásokig – elfogadni a Nagy Imre-kormányt. Iván Kovács november 4. utáni tevékenysége talán éppen olyan jelentős volt, mint a forradalom alatti. A forradalom hadügyminiszterének, Maléter Pálnak a kiszabadítására kidolgozott terve, a Turul Párt megalapítása, egy új, nemzeti forradalmi hadsereg és a többpártrendszeren alapuló demokratikus, független Magyarország eszméje a kihallgatói, bírái előtt ugyanolyan súllyal esett latba, mint a forradalom alatti fegyveres tevékenysége. A harcok alatt és után egyaránt példát mutatott, kivégzésével pe­dig a forradalom már­tírjává vált.