rubicon

Isztambulból szeretettel

Hunyadi Mátyás Corvináinak hazakerülése, restaurálása és digitalizációja
lock Ingyenesen olvasható
6 perc olvasás

Hunyadi Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana – mint az első Itálián kívüli humanista könyvgyűjtemény – egyedülállónak tekinthető, amelyhez hasonló a korszakban csak a Vatikánban volt található. A csodálatos műkincsgyűjtemény 2000 kötetből állhatott Mátyás idején, napjainkra azonban csak megközelítőleg 220 darab maradt fenn világszerte. A XVI. század folyamán az oszmán hadak magukkal vitték Budáról zsákmány gyanánt az értékes könyveket, és több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessen a Corvinák hazahozatala Isztambulból. Jelenleg a külföldön található kötetek digitalizációja zajlik.

Bibliotheca Corviniana

Hunyadi Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana abszolút egyedülálló: az „igazságos” uralkodóé volt az első Itálián kívüli humanista könyvtár egész Európában, sőt, a korszakban egy helyen ennyi különböző tudományokkal foglalkozó könyv – a Vatikáni Apostoli Könyvtár kivételével – nem volt található. A gyűjtemény ókori klasszikusok filozófiai és természettudományos műveiből állt latin, görög és héber nyelven, illetve későbbi korok egyházi művei és római szerzők irodalmi alkotásai szintén megtalálhatók voltak a könyvtárban. A kutatások szerint Mátyás nem csak gyűjtötte, hanem olvasta is az értékes műveket, továbbá olyan embereket alkalmazott a könyvtárában, akik megfelelő szakértelemmel felvértezve mindent megtettek azért, hogy megfelelő módon tárolják a köteteket, nehogy romlásnak induljanak.

Epitome rerum Hungarorum - Petrus Ransanus itáliai humanista Mátyás és Beatrix előtt. Alul II. Ulászló és Bakócz Tamás címere.
Forrás: Wikimedia Commons

A Corvinák meghatározó elemei a magyar identitásnak. Amellett, hogy műtárgyként is csodálatosak, az egyik legjelentősebb középkori uralkodónkhoz köthetőek. A téma szakértői szerint közel 2000 kötetből állhatott az eredeti gyűjtemény, ma pedig körülbelül 220 létezik még belőle szerte a nagyvilágban. (Magyarországon ma 55 Corvina található). Zsupán Edina kodikológus azt is kiemelte a könyvtárral kapcsolatban – amellett tehát, hogy a Corvinák az európai humanizmus és reneszánsz kiemelkedő történeti forrásai – hogy szinte egyedülálló, hogy egy uralkodó a legmodernebb tudománnyal próbálta legitimálni hatalmát. Erre Mátyásnak azért lehetett szüksége, mert a Hunyadi-család elismertsége, hatalmi legitimációja eltörpült, például, a Habsburgoké mellett.

A Corvina könyvtár létrejöttének előzményeihez hozzátartozik a Hunyadi-család egyik legfőbb támogatójának, Vitéz Jánosnak a tevékenysége is, akit az első magyar humanistának szokás nevezni. Neki köszönthető, hogy a korabeli magyar politikai elit nyitottabbá vált az itáliai reneszánsz és a humanista tudományok felé. További fontos mozzanat volt a könyvtár állományának bővülésében Mátyás második feleségének, Beatrixnak az érkezése, aki rengeteg itáliai művészt és tudóst hozott magával. Bár a könyvtár Mátyás halála után még évtizedeken keresztül létezett, annak gyűjteménye folyamatosan csökkent. Valószínűleg II. Ulászló és II. Lajos nemigen gyarapították már a gyűjteményt, sőt, néhány kötetet el is ajándékozhattak. Nyugatról érkező humanisták további könyveket is elvittek a neves könyvtárból, bár ennek utólag örülnünk kell, hiszen így ezek a darabok túlélhették az oszmán hódítás időszakát, ráadásul a nyugatra vitt kötetek nagymértékben hozzájárultak a közép-európai humanizmus fejlődéséhez.

Mátyás király művészei körében. Benczúr Gyula festményvázlata,1902 körül. A kép a művészetpártoló uralkodót mint megrendelőt jeleníti meg. (Magyar Nemzeti Galéria)
Forrás: Rubicon Archívum

Szilágyi Dániel, aki segített hazahozni a Corvinákat

Szerencsére a törökök nem pusztították el az összes Corvinát. Több évszázadnak kellett eltelnie, azonban kiderült, hogy Isztambulban, a szultáni palotában találhatóak még megmaradt értékes darabok. Ahhoz, hogy visszakerüljenek a Corvinák Magyarországra, a törökországi Kossuth-emigráció egyik tagja, Szilágyi Dániel (1830–1885) közbenjárására is szükség volt. Hajdúhadháza szülöttje teológiát tanult Debrecenben, 18 évesen belépett a honvédek közé, huszárként harcolta végig a szabadságharcot, majd az utolsó napokban hadnaggyá léptették elő. Szilágyi nem tette le a fegyvert sem az osztrákok, sem az oroszok előtt, hanem Kossuthékkal együtt lépett az Oszmán Birodalom területére. A kiváló nyelvérzékkel megáldott ifjú hamar megtanult törökül és elismert tolmács vált belőle. Az 1850-es évek második felében Isztambulban telepedett le, és a korszak egyik legkimagaslóbb orientalistájává vált. Mindemellett egy híres szakkönyvtárat is nyitott a birodalom fővárosában.

Szilágyi Dániel (1830–1885) turkológus
Forrás: Wikimedia Commons

Tóth Béla, a korszak egyik neves újságírója az alábbiakat írta Szilágyiról, mikor felkereste őt 1870-ben: „Volt aztán húszféle mesterségű ember, könyvárus, dragomán (idegenvezető), nyelvtanító, tolmács, […] több legelőkelőbb nagykereskedő-ház fordítója […] Szilágyi bácsival, e nagytudományú bibliológussal beszéltem aztán sokat a Korvinákról, melyeket a Top-kapi kincstárában őriznek. E lappangó kincseket nem ismeri úgy senki, mint ő. Tanulmányozta mindnyáját behatóan.” Több különböző forrás is azt állítja, hogy Szilágyi volt az, aki először értesítette a hazaiakat, hogy Mátyás Corvinái közül több darab is a szultáni palotában található. 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából három magyar tudós, Ipolyi Arnold, Henszlmann Imre és Kubinyi Ferenc is Isztambulba utazott, ahol kézhez kaptak – szigorúan csak tanulmányozásra – 50 darab kódexet, amely között 9 Corvina is volt.

Isztambulból szeretettel

Hiába a nagy felfedezés, még hét évet kellett várni, hogy végre hazakerülhessen Isztambulból néhány Corvina. Ferenc József 1869-ben a Szuezi-csatorna megnyitása alkalmából tisztelgő látogatást tett Isztambulban. Erre válaszul a török szultán, Abdul-Aziz diplomáciai gesztus gyanánt négy kódexet adott át Mátyás egykori könyvtárából, Ferenc József pedig a Vasárnapi Újság tudósítása szerint „a gyengéd ajándékot élénk örömmel fogadta, azonnal magához hívatta gróf Andrássyt, és azon meghagyással adta át neki az arany kötésű s a Corvinok hollójával ékített könyveket, hogy azokat mint történeti ereklyéket ő Felsége nevében a nemzeti múzeumnak ajándékozza.”

A Szent Jeromos Szent Pál leveleihez írott kommentárját tartalmazó Corvina a firenzei Gherardo és Monte di Giovanni munkája. Az oldalsó bordűrökben Mátyás és Beatrix éremportréja látható, a címert egy-egy Mátyás-embléma (kút, kova és tapló) fogja közre
Forrás: Rubicon Archívum

A következő jelentős lépést a Corvinák hazahozatalában az 1877-es esztendő hozta el: ekkor az orosz–török háború során, bár a Monarchia inkább oroszbarát politikát képviselt (Ferenc József megegyezett II. Sándor cárral, amennyiben Bécs semleges marad a konfliktus idején, orosz győzelem esetén a Monarchiához kerülhet Bosznia-Hercegovina), a magyar társadalom nem felejtve el oly könnyedén 1849-et és az orosz intervenciót, sokkal inkább a Kossuthékat befogadó és az őket megvédelmező Oszmán Birodalommal szimpatizált. A pesti egyetemi ifjúság – egyes források szerint szintén a már említett Szilágyi Dániel ötletét megfogadva – felkereste Isztambulban Abdul Kerim pasát, az oszmán hadsereg főparancsnokát, hogy egy díszkardot nyújtsanak át neki, így kifejezve a magyarok törökbarát álláspontját a konfliktus idején. Ezt a tettet II. Abdul Hamid szultán úgy hálálta meg, hogy 35 kódexet, köztük 11 olyan Corvinát juttatott vissza, amelyet a törökök még a XVI. században Magyarországon zsákmányoltak.

A Corvinák restaurálása és digitalizációja

Sajnos a Corvinák egyáltalán nem kifogástalan állapotban érkeztek vissza Magyarországra. Bár az MTA tagjai 1862-ben nem hozhatták haza a köteteket, mindent lejegyezek róluk, amit csak lehetett. Ezekből a forrásokból lehet tudni, hogy az 1877-ben visszaadott kötetek egy része akkor még vörös és violaszínű bársonyba volt kötve, azonban a nem megfelelő tárolás (nyirkos helyre kerültek a könyvek) súlyos károkat okozott a műkincsekben. A szultán nem akart átnedvesedett és rongyos „ajándékot” adni, ezért valamennyit újraköttette. Beöthyné Kozocsa Ildikó, az Országos Széchényi Könyvtár egykori munkatársa erről így mesélt: „A törökök hatalmas károkat okozva eltávolították az eredeti lila bársony- és bőrkötést, majd piros, zöld valamint fehér bőrkötéssel vonták be a könyveket, ráadásul úgy adták vissza, hogy a török felségjelet is rábiggyesztették, belül viszont nem restaurálták. A pergamenből darabok hiányoztak, az írás olvashatatlanná vált, a köteteket rovar-, penész- és gombakár érte, ezért a pergament pótolni kellett, de nem lehetett újjal kiegészíteni, különben az letört volna.”

A restaurálás igen nehéz feladat volt. A folyamatban textil- és ötvösművészek is részt vettek, ugyanis a bársonykötéseket és az aranyozott csatokat csak szakemberek tudták helyreállítani, vagy a régihez hasonlót létrehozni. A technológiai fejlődésnek hála ma már egy egészen különleges módon is meg lehet tekinteni a neves köteteket: bár a Corvinák fizikai térben való egyesítése nem lehetséges, hiszen egyes kötetek más-más gyűjteményben vannak, a virtuális térben meg lehet tekinteni, hogyan is nézhetett ki az egész könyvtár együtt. A szakértők felkeresték már mind a negyvenöt olyan gyűjteményt világszerte, ahol Corvinákat őriznek, megrendelték a kódexek digitális másolatát, illetve engedélyt kértek tőlük a közzétételükhöz. Ennek, illetve a technológia fejlődésnek hála tehát napról napra egyre több Corvina megtekinthető. Az alábbi linkre kattintva Ön is megteheti: Bibliotheca Corvina Virtualis.

Milyen szerepet játszott Itália közelsége a magyar kultúra fejlődésében? Név szerint kik érkeztek pontosan Itáliából Mátyás udvarába? Melyek a legkülönlegesebb darabok a könyvtárban? 

Fedezze fel a válaszokat Zsupán Edina A Corvina könyvtár című cikkében!

103 cikk ezzel a kulcsszóval