rubicon

Isteni sarjak kalandjai

21 perc olvasás

Zeusznak egyszer megakadt a sze­me Tündareósz spártai király feleségén, a szépséges Lédán, és el akarta csábítani. Hogy leküzdje az asszony bizalmatlanságát, hattyú ké­pét öltötte magára, s így közelítette meg őt. Magával ragadta és a Taügetosz csúcsa alatt egyesült vele. Lédát kínozta a lelkiismerete, és félt, hogy áldott állapotba került, holott nem is volt együtt férjével, ezért még aznap este Tündareósszal is együtt hált, s végül négyes ikreket fogant. Kilenc hónap elteltével két tojást hozott a világra. Az egyikből két fiú, Kasztór és Polüdeukész bújt elő (nevük latin formája, Castor és Pollux talán jobban ismert), őket még dioszkuroszokként, vagyis Zeusz fiaiként is ismerik, mivel elválaszthatatlanok voltak egymástól. A má­sik tojásból két, később nagyon híressé vált lány, Helené és Klütaimnésztra jött a világra. 

Az aranygyapjú története

Az ikrek közül Polüdeukész és Helené származott Zeusztól, és ezért halhatatlanok voltak, míg Kasztór és Klütaimnésztra halandó apa, Tündareósz halandó gyermekei voltak. Amikor a fiúk felserdültek, Polüdeukész kitűnt hatalmas erejével, és kiváló ökölvívó lett. Kasztór a lovakhoz értett, és kitűnő kocsihajtó volt. Minden kalandban közösen vettek részt, kalandjuk pedig akadt bőven. Az első az argonauták, vagyis az Argó hajó hajósainak utazása volt, hogy megszerezzék a legendás aranygyapjút. 

Az aranyszőrű kost Nephelé, a felhőistennő küldte a földre, hogy megvédelmezze két gyermekét, Phrixoszt, a kisfiát és Hellét, a kislányát gonosz mostohájuktól, aki fel akarta őket áldozni. A kos a hátára vette a két gyermeket, és a tengerbe vetve magát úszni kezdett. Kelet felé haladtak, amikor Hellé nagyon elfáradt, nem tudta tovább tartani magát, és beleveszett a tengerbe. Azt a szorost, ahol a kislány meghalt, a mai napig Hellé tengerének, vagyis Hellészpontosznak nevezik. Phrixoszt a kos Kolkhiszba vitte, Aié­tész király udvarába. Aiétész befogadta a fiút, sőt egyik lányát hozzáadta feleségül. Az aranygyapjas kost Arész hadistennek áldozták fel, és gyapját az isten ligetében egy tölgyfára akasztották. Aiétész mindent megtett, hogy az aranygyapjút ne lehessen ellopni, mivel jóslatot kapott, hogy csak addig uralkodhat Kolkhiszban, ameddig a gyapjú a tulajdonában marad. Ezért aztán egy tűzokádó sárkánykígyót állított a tölgyfa mellé, hogy vigyázzon az értékes kincsre.

Ezt az aranygyapjút kellett megszereznie a hős Iaszónnak. Peliasz iólkoszi királynak ugyanis tudomására jutott egy kinyilatkoztatás, hogy senki nem árthat neki, csak az egysarus férfi. Nem nagyon törődött a fura jóslattal a király, mert éppen Poszeidónnak akart fényes ünnepséget rendezni. Meghívta hát a

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.