Máig vita tárgya, hogy mennyire történt radikális változás az ország közéletében a német megszállást követően. A múlt rendszer történetértelmezésében egyesek nyílegyenes kapcsolatot feltételeztek a Kállay-kormány és a Sztójay-, majd a Szálasi-kormány között.
Ékes példája volt ennek Marosán György népügyész, aki a kollaboráns belügyi tisztviselők fejére olvasta, hogy működésük a 25 évnyi Horthy-éra eredménye volt. Azonban ellentétes vélemények is akadtak: a német külügyminisztériumban sem gondolták, hogy a korábbi rendszer a helyén maradt volna.
Egy német külügyi osztályvezető arról írt 1944 júliusának végén, hogy Budapesten március 19-én „forradalom zajlott”, melyet követően „a magyarországi zsidókérdés teljesen megváltozott, a magyar zsidók [német] Birodalomba való kiszállítását engedélyezték, és a magyarok zsidók érdekében való fellépésével többet nem kell számolni”.
A német megszállásról a magyar újságok az első néhány napban nem írtak, ám március 23-án MTI-közlemény jelent meg arról, hogy a Sztójay Döme volt berlini magyar követ által vezetett, új kormány politikája Gömbös Gyula harmincas évekbeli fajvédelmét fogja feleleveníteni: „Az a politika, amelyet Gömbös Gyula kezdeményezett, s amely a nacionalista barátok oldalára állította a Trianon és a bolsevizmus ellen küzdő Magyarországot, újra teljessé és eredeti értelművé vált.”
Urbán Gáspár (1897–1975), Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja Minerva gyártmányú személygépkocsija előtt.Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
