rubicon

„Isten ujja a történelemben"

9 perc olvasás
A tör­té­nel­met for­má­ló sze­mé­lyi­sé­gek – kü­lö­nö­sen ak­kor, ha sze­re­pük túl­mu­tat a pil­la­nat kö­ve­tel­mé­nyei­nek szol­gá­la­tán –, akár hi­va­tá­suk, akár nem, szí­ve­sen tá­jé­ko­zód­nak az idő di­men­zió­já­ban. Sze­re­tik vé­gig­fut­tat­ni te­kin­te­tü­ket a tör­té­nel­mi fej­lő­dés­me­net megélt, te­vé­keny­sé­gük­kel érin­tett sza­ka­szain. Így tett Kossuth is, amikor 1857-ben Glas­gow-ban tartott előadá­st Is­ten uj­ja a tör­té­ne­lem­ben cím­mel. Az emigráns magyar politikus az eu­ró­pai fej­lő­dés­tör­té­net leg­főbb ten­den­ciá­ja­ként a sza­bad­ság­tö­rek­vé­sek ér­vé­nye­sü­lé­sét emel­te ki.
Mint annyian ha­zai és kül­föl­di kortársai kö­zül, Kos­suth La­jos is sok­szor te­kin­tett vissza az ál­ta­la szin­te vé­gigélt 19. szá­zad le­zá­rult sza­ka­szai­ra és az azok tar­tal­mát oly sok­ban meg­ha­tá­ro­zó ko­ráb­bi idő­sza­kok­ra. Tet­te ezt an­nak el­le­né­re, hogy

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta