India és Pakisztán függetlenségük elnyerése óta három háborút vívtak egymással, az első kettő a kasmíri kérdésre vezethető vissza, a harmadik a bengáli (bangladesi) függetlenségi törekvésekre. Pakisztán mindhárom esetben kezdeményező félként lépett fel, és mindhárom alkalommal katonai vereséget szenvedett Indiától. Időközben mindkét ország nukleáris fegyverre tett szert, ami tovább nehezíti a mai napig tartó kasmíri válság megoldását.
1947. október 22-én robbant ki az első indiai–pakisztáni háború, amely pakisztáni törzsi milíciák Kasmírba történt betörésével vette kezdetét. Pakisztán arra számított, hogy a kasmíri lakosság kiáll a két nemzet teóriája mellett, és csatlakozik a törzsek által szított felkeléshez. A pakisztáni vallási vezetők fetvájukban (jogi vélemény) dzsihádnak minősítették a kasmíri háborút, hogy az iszlám nevében mozgósítsák az embereket. A pakisztáni vezetés azonban súlyosan félreismerte a helyzetet, mivel a kasmíri nacionalisták többsége India első miniszterelnökével, Nehruval rokonszenvezett. Az irreguláris csapatok két nap alatt bevették Kasmír fővárosát, ahonnan elűzték a maharadzsát, aki azonnal Indiához fordult segítségért. Végül Hari Szingh 1947. október 26-án Kasmír Indiához csatolásáról döntött, amit indiai mozgósítás
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.