rubicon

Illúziók fogságában

Az amerikai hadviselés Vietnámban
15 perc olvasás

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának 64. számú dokumentuma 1950. februárban szögezte le hivatalos formában először, hogy Indokína kulcsfontosságú terület az Egyesült Államok – és a szabad világ – számára; ezzel úgymond polgárjogot nyert az amerikai stratégiai gondolkodásban a dominóelv. Az utolsó amerikai katona pedig 1975. áprilisban mászott fel a saigoni amerikai nagykövetség tetejéről felszálló helikopterre, miután lelökött néhány, a gépre kétségbeesetten felkapaszkodni próbáló dél-vietnámit, akik nem kívántak részesülni a kommunizmus olyan jövendő „áldásaiban”, mint például a hírhedt átnevelő (azaz koncentrációs) táborok. A két dátum között körülbelül hárommillió ember halt meg Észak- és Dél-Vietnámban a harci cselekmények nyomán, közülük nagyjából hatvanezren voltak amerikai állampolgárok.

Miért kellett ennyi embernek meghalnia? Milyen érvek győzték meg az amerikai elnököket Harry S. Trumantól Gerald Fordig arról, hogy az Egyesült Államoknak a határaitól több ezer kilométerre kell a nemzetbiztonságáról gondoskodnia, s miért pont Vietnámban? S ha erről meg voltak győződve, hogyan lehetséges, hogy a világ legerősebb katonai hatalma nem tudta anyagi fölényét győzelemre váltani a csatatéren? A világ legjobban fizetett és legjobban képzett katonái miért nem tudták az akaratukat rákényszeríteni a papíron nagyságrendekkel gyengébb ellenfélre?

Hogyan lehetséges, hogy az Egyesült Államok, történetében először, nem győzött egy háborúban; sőt, sokak szerint vereséget szenvedett, bár szigorú értelemben véve nem kapott ki a csatatéren? A kérdéseket szinte vég nélkül lehetne sorolni, s hasonlóképpen a lehetséges válaszokat is. Valójában nagy részben feltevésekkel operálhatunk még napjainkban is, hiszen a főszereplők – az Egyesült Államok, Vietnám, Kína és Oroszország – levéltárai rendkívül lassan és szelektíven nyílnak meg a kutatók előtt.

Az Egyesült Államok eddigi történetének leghosszabb háborúja a nagyjából egy évtizedig tartó vietnámi háború volt, bár egyesek egyenesen negyed évszázados háborúról beszélnek, hiszen Amerika valamilyen módon az 1950-es évek elejétől az 1970-es évek közepéig aktívan beavatkozott a délnyugat-ázsiai ország éle­tébe. Az amerikai jelenlét különböző formákat öltött: a franciák pénzügyi támogatásától kezdve titkos akciókon és a dél-vietnámi rezsim katonai, diplomáciai és gazdasági segélyezésén át egészen a közvetlen katonai beavatkozásig, amelynek során 1968 elején félmilliónál is több amerikai katona teljesített szolgálatot Dél-Vietnámban.

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta