Ha egy nemesurat a 16–17. században „megnótáztattak”, az bizony nem sok jót jelentett. Nem arról volt szó ugyanis, hogy a helyi fogadóban eldaloltatták vele legkedvesebb nótáját, hanem hogy fej- és jószágvesztésre ítélték felségsértésért és/vagy hűtlenségért. Utóbbin az uralkodó és közvetve a haza törvényes rendje iránti bűntettet, árulást kell értenünk, amelynek latin elnevezéséből, a nota infidelitatisból eredt a korabeli magyar kifejezés. A 17. század elején a bécsi központi kormányzat által a magyar főurak ellen indított felségsértési és hűtlenségi perek sorában talán a legismertebb az Illésházy István elleni nota per, amelynek hátterében azonban nem csupán a nagy ívű életpályát befutó főúr sérelme állhatott.
Illésházy István (1540/41?–1609) fiatalsága katonáskodással telt, mégpedig a Délvidéken, Erdődy Péter horvát–szlavón bánsága alatt az 1560-as évek elején. Később szolgált Győrben és Dersffy István dunáninneni kerületi és bányavidéki főkapitánysága alatt Léván. A Pozsony megyében birtokos család sarja nagyapját, Györgyöt, aki a mohácsi csatában esett el, már nem ismerhette. Az Erdődyek – mint az északnyugati régióban szintén birtokos főúri család – jelentették Illésházy számára az első és legfontosabb kapcsolatot a felemelkedéshez. Általában ritkán fordult elő, hogy a patrónus és familiárisa között szorosabb családi viszony szövődik, Illésházy esetében mégis így
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
