Így múlik a világ dicsősége

A bécsi Új piactéren, a Neuer Markton emelkedik a császárváros talán legdísztelenebb temploma. Az egyszerű homlokzat a kapucinus rend szigorú előírásait tükrözi. A szerzetesrend a 16. század elején jött létre a ferencesek egyik ágazataként. A barokk kor legnépszerűbb, legszókimondóbb prédikátorai kerültek ki közülük. Fő feladatuknak a nép lelki gondozását tartották, s a legnagyobb áldozatokat is vállalták a pestisjárványok és a háborúk idején. A császári család a kapucinusokat tekintette az igazi szerzetesi élet megtestesítőinek. Ezért választották őket az uralkodói ház utolsó nyughelyeinek őrzőivé.

Az önálló császári kripta építését Mátyás császár – azaz II. Mátyás magyar király rendelte el, s ő volt az első Habsburg, aki a kapucinus kriptába került. Igaz, jóval halála után, mert csak 1633-ban hozták ide földi maradványait a Königinklosterból. A kripta hamarosan szűknek bizonyult, ezért többször átépítették, 1748-ban pedig egy új szárnyat emeltek a Habsburg-Lotharingiai-ház számára. Ezután ide temették az összes megkoronázott Habsburg uralkodót, legutoljára 1989-ben Zitát, az utolsó császárnét és királynét.

A templom és a kripta ma az egyik leglátogatottabb bécsi nevezetesség. A leghíresebb turista 1809. október 5-én este szállt le az altemplomba, hogy fáklyafénynél tűnődjön a Habsburgok érckoporsóinál az evilági hatalom mulandóságáról. A gondolataiba mélyült köpcös látogatót Napoleon császárnak hívták.