rubicon

Hűtlenségi perek a reformkorban

17 perc olvasás

Az árvízi hajóst, Wesselényi Miklóst, aki 1838-ban a nagy pesti árvíz idején több száz ember életét mentette meg vagy Kossuth Lajost, aki az Országgyűlési Tudósítások kéziratban másolt példányainak segítségével tette lehetővé, hogy Magyarország közvéleménye szélesebb körben értesüljön az országgyűlésen folyó tárgyalásokról, és akit 1849-ben Ma­gyar­­ország kormányzóelnökévé választottak, hűtlenség vádjával börtönbe záratta a politikai hatalom a reformkorban. 

A hűtlenség – a király és az ország ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény – vádját a korábbi évszázadokban is gyakran használta eszközként a Habsburg királyi udvar azért, hogy a magyar nemesek birtokait megszerezhesse. 

Mi történt az 1830-as évek közepén? Ismét birtokokra kívánt szert tenni az ud­var, vagy a megfélemlítés eszközeként akarta elhallgattatni a reformgondolatokat nyíltan ki­mondó politikusainkat? A vá­laszt az egyes perek történetének bemutatásával kapjuk meg.

A hűtlenség mint az uralkodó és az ország ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény a hűbéri államokban alakult ki. Eredetét tekintve a hűbérúrnak tett hűségeskü megszegését jelentette. A középkori jogfejlődés során tartalmát tekintve e bűncselekménycsoport átalakult és olyan eseteket is hűtlenségnek minősítettek,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.