Az árvízi hajóst, Wesselényi Miklóst, aki 1838-ban a nagy pesti árvíz idején több száz ember életét mentette meg vagy Kossuth Lajost, aki az Országgyűlési Tudósítások kéziratban másolt példányainak segítségével tette lehetővé, hogy Magyarország közvéleménye szélesebb körben értesüljön az országgyűlésen folyó tárgyalásokról, és akit 1849-ben Magyarország kormányzóelnökévé választottak, hűtlenség vádjával börtönbe záratta a politikai hatalom a reformkorban.
A hűtlenség – a király és az ország ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény – vádját a korábbi évszázadokban is gyakran használta eszközként a Habsburg királyi udvar azért, hogy a magyar nemesek birtokait megszerezhesse.
Mi történt az 1830-as évek közepén? Ismét birtokokra kívánt szert tenni az udvar, vagy a megfélemlítés eszközeként akarta elhallgattatni a reformgondolatokat nyíltan kimondó politikusainkat? A választ az egyes perek történetének bemutatásával kapjuk meg.
A hűtlenség mint az uralkodó és az ország ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény a hűbéri államokban alakult ki. Eredetét tekintve a hűbérúrnak tett hűségeskü megszegését jelentette. A középkori jogfejlődés során tartalmát tekintve e bűncselekménycsoport átalakult és olyan eseteket is hűtlenségnek minősítettek,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
