A huszárság – fegyverzetével és harcmodorával – a török könnyűlovassághoz hasonlított leginkább, s annak legfontosabb ellenfele volt. Ezt támasztják alá az 1492. és 1498. évi törvények is. Az előbbi kimondja, hogy a bandériumok fele huszárokból álljon, az utóbbi szerint a déli megyéknek kizárólag huszárokat kell kiállítaniuk.
Török hatást mutat a magyar huszárság egyik legjellemzőbb fegyvere, a könnyű szablya, ívelt pengével és erőteljes fokéllel – legkorábbi fennmaradt példánya a 15. század végéről származik. Ugyanekkor jelentek meg a huszároknál – szintén török hatásra – a kúpos, hat- vagy nyolcgerezdes sisakok is. A védőfegyverek között a sodronying is népszerűvé vált. Az 1518. évi II. törvénycikk szerint egy huszárnak támadófegyverként szablyával és kopjával, védőfegyverzetként a testet óvó sodronyinggel és a fejet védő sisakkal kell rendelkeznie.
A szablyával – amely csak vágásra való – nem lehetett leküzdeni a sodronyingből és az arra erősített fémlemezekből álló török testpáncélt. Egy vékony hegyű, merev penge viszont könnyen áthatolhatott a láncszemek között. Ezt használta ki a huszárság, amikor a 16. század elején fegyverzetébe illesztette a hegyestőrt. Ezzel az egy méter hosszú, igen hegyes, keskeny és merev pengéjű kiegészítő fegyverrel szúrni lehetett. Mivel szablyájukat a huszárok a bal oldalukon
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
