rubicon

Horthy Miklós személyisége és gondolkodásmódja

10 perc olvasás

Az ideiglenes államfő számára az egyre bővülő – a királyi hatalomtól kormányzati kompetenciáját tekintve lényegében nem különböző – jogköre lehetővé tette, hogy ellenőrzése alatt tartsa a végrehajtó hatalom minden ágazatát, szabályozza a törvényhozás működését és befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Önmagában azonban a mégoly széles hatáskör is csupán egy keretet adott, amelynek tartalommal való kitöltésében meghatározó jelentőséggel bírt a kormányzó habitusa és világszemlélete.

Kom­pe­ten­cia és fe­le­lős­ség

Horthy Miklós 1920. márciusban harmadízben került olyan pozícióba, amelyre nem volt felkészülve, tetemes hiátus tátongott a tisztség követelményei és betöltőjének előképzettsége, ismeretanyaga között. Az első ilyen feladattal 1918 februárjában került szembe, amikor IV. Károly kinevezte őt a hadiflotta parancsnokának. Iskolázottsága és tapasztalatai csupán egy csatahajó vagy egy kisebb hajóraj irányítására képesítették. Felső szintű vezérkari tanulmányokat nem folytatott, flottaméretű hadműveletek tervezésében és lebonyolításában semmiféle gyakorlattal nem rendelkezett. Kar- és kortársai tanúsága szerint Horthy kételyekkel küszködött, vajon képes lesz-e megfelelni az uralkodó megelőlegezett bizalmának. Csak habozva és ódzkodva, a királyi szónak engedelmeskedve vállalta el a megbízást. 

Második alkalommal 1919 nyarán került hasonló helyzetbe, igaz, akkor már saját elhatározásából: hadügyminiszteri, majd fővezéri

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.