Az ideiglenes államfő számára az egyre bővülő – a királyi hatalomtól kormányzati kompetenciáját tekintve lényegében nem különböző – jogköre lehetővé tette, hogy ellenőrzése alatt tartsa a végrehajtó hatalom minden ágazatát, szabályozza a törvényhozás működését és befolyásolja az igazságszolgáltatás tevékenységét. Önmagában azonban a mégoly széles hatáskör is csupán egy keretet adott, amelynek tartalommal való kitöltésében meghatározó jelentőséggel bírt a kormányzó habitusa és világszemlélete.
Horthy Miklós 1920. márciusban harmadízben került olyan pozícióba, amelyre nem volt felkészülve, tetemes hiátus tátongott a tisztség követelményei és betöltőjének előképzettsége, ismeretanyaga között. Az első ilyen feladattal 1918 februárjában került szembe, amikor IV. Károly kinevezte őt a hadiflotta parancsnokának. Iskolázottsága és tapasztalatai csupán egy csatahajó vagy egy kisebb hajóraj irányítására képesítették. Felső szintű vezérkari tanulmányokat nem folytatott, flottaméretű hadműveletek tervezésében és lebonyolításában semmiféle gyakorlattal nem rendelkezett. Kar- és kortársai tanúsága szerint Horthy kételyekkel küszködött, vajon képes lesz-e megfelelni az uralkodó megelőlegezett bizalmának. Csak habozva és ódzkodva, a királyi szónak engedelmeskedve vállalta el a megbízást.
Második alkalommal 1919 nyarán került hasonló helyzetbe, igaz, akkor már saját elhatározásából: hadügyminiszteri, majd fővezéri
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
