Az 1944. március 19-ei fordulat után a magyar–német viszony már formálisan sem volt egyenlő, tartalmilag pedig a magyar fél mozgástere tragikus módon tovább zsugorodott. A német megszállás után e kapcsolatrendszernek két kulcsfigurája volt: magyar részről a kormányzó, Horthy Miklós, német részről pedig Edmund Veesenmayer, a Német Birodalom teljhatalmú megbízottja. Ezért a következő néhány hónap történetéhez érdemes e két személy egyéniségén keresztül is közelíteni.
Horthy Miklós államfő volt, Veesenmayer ellenben csak megbízottja egy államfőnek, igaz: teljhatalommal felruházva. Horthy Miklós államfői pozícióját nagyon sok minden korlátozta. Leginkább a megszálló német hadsereg, amely nem vette ugyan birtokba az egész országot, így – például – a német csapatok nem mentek át a Tiszántúlra, s elmaradt a főváros szisztematikus megszállása is, de azért Budapesten a stratégiai fontosságú pontokat ellenőrzésük alá vonták.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.