Az 1867-es kiegyezésnek Magyarországon két társadalmi réteg volt a legfőbb nyertese: a nagyrészt friss betelepülőkből álló zsidóság és a középbirtokosság.
Az előbbi előtt a jogi és társadalmi emancipáció, majd a rohamos gazdasági felemelkedés útja nyílt meg, amely a legsikeresebbek esetében egyenesen a bárói címig vezetett – a politikusi és katonai pálya azonban nagyrészt zárva maradt a számukra. Azt döntően az utóbbi, a középnemesség foglalta el, kiszabadulva az önként vállalt passzív ellenállás béklyóiból.
Ilyen család volt a kenderesi Horthy is, három évszázados nemesség, valamint ezerötszáz hold jó föld birtokosa. Horthy István, a leendő kormányzó apja nem itt született, hanem a Szabolcs megyei Jánosházán, anyai örökségből volt itt birtoka, azon telepedett le 1857-ben, és feleségül vette a szintén kenderesi birtokos Halassy család lányát, Paulát. Ettől kezdve – fia szavaival – „teljesen birtoka kezelésének élt”.
Keveset tudunk Horthy Istvánról, két adat mégis arra utal, hogy ez az életmód talán nem volt teljesen önként vállalt. Tudjuk, hogy a kiegyezés után a kormánypárt megyei elnöke lett, sőt, a főispáni székre is pályázott, s ami neki nem sikerült, fiának, Szabolcsnak igen, talán éppen az atyai ambíciók beteljesítőjeként. Egy másik adat a kiegyezés előtti időszakról szól: „még gyermekei részéről sem tűrt semmiféle fegyelmezetlenséget. Bizony gyakorta félelmet ébresztett bennünk” –
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
