A náci bűncselekményeket tárgyaló irodalomban egyre nagyobb hangsúlyt kap a népirtás különféle tettesei között megfigyelhető munkamegosztás. Csak kevéssé ismert, hogy a holokauszt áldozatainak többségét nem haláltáborokban gyilkolták meg. Az ipari megsemmisítés helyszínein (Auschwitz, Sobibor, Treblinka, Majdanek, Belzec, Chelmno) meggyilkoltak számát a szakirodalom 2,7 és 3,5 millió közé teszi (ezek a számok cigányokat, lengyeleket és szovjet katonákat is tartalmaznak). Ezzel szemben a Szovjetunió területén német parancsra „hagyományos” módon több mint 1,3 millió személyt gyilkoltak meg, de a hasonló kivégzések Lengyelországban és a román megszállás alá került területeken is elérték a százezres nagyságrendet. Ezzel függ össze a német tervezők mellett a helyi végrehajtók felelősségének vizsgálata is: a holokauszt bűncselekményeit Franciaországtól a Szovjetunióig mindenütt helyi erők bevonásával követték el. A „munkamegosztásos tömeggyilkosság” folyamatának elemzése nemcsak a szörnyűségek pontos bemutatására alkalmas, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amelyek során aránylag csekély erők alkalmazásával több millió embert gyilkoltak meg.
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.