Hitler olimpiája

1936-ban két olim­piá­ra ke­rült sor a Né­met Bi­ro­da­lom­ban: feb­ruár­ban Gar­misch-Par­ten­kir­chen­ben a té­li já­té­kok­ra, au­gusz­tus­ban Ber­lin­ben pe­dig a nyá­ri olim­piai já­té­kok­ra. Né­metor­szág nem­ze­ti­szo­cia­lis­ta ve­ze­té­se a já­té­ko­kat a nem­zet­kö­zi kö­zös­ség bi­zal­ma je­lé­nek, il­let­ve egy­faj­ta jó­vá­té­tel­nek te­kin­tet­te, hi­szen Né­metor­szá­got nem hív­ták meg az 1920. évi ant­wer­pe­ni és az 1924. évi pá­ri­zsi já­té­kok­ra. A pro­pa­gan­da­mi­nisz­té­rium a legap­róbb rész­le­te­kig meg­szer­vez­te a já­té­kok me­ne­tét. 

A rend­szer ki­fe­lé a vi­lág­ra nyi­tott­nak és bé­kés­nek mu­tat­ko­zott új olim­piai ri­tuá­léi­val és a já­té­kok nagy­sze­rű meg­szer­ve­zé­sé­vel. Mind­két olim­piát Adolf Hit­ler nyi­tot­ta meg és zár­ta be. S a két olim­piá­val – ideig­le­ne­sen – si­ke­rült po­zi­tív Né­metor­szág-ké­pet kiala­kí­ta­ni kül­föl­dön. 

Ám az olim­piai bé­ke­idő­szak után Hit­ler már nem érez­te szük­sé­ges­nek, hogy to­vább ál­cáz­za rend­sze­ré­nek diszk­ri­mi­na­tív jel­le­gét.