rubicon

Hitler mint forradalmár?

8 perc olvasás
Ellenforradalom?

Lehet-e forradalomnak tekinteni a nácik 1933-as hatalomátvételét? Sokan tagadó választ adnak e kérdésre, arra hivatkozva, hogy a forradalmak haladó, progresszív, humanista irányban változtatták meg egy vagy több ország történelmét. Már a nagy francia forradalom egyik résztvevője, Condorcet márki, a liberális filozófus is megfogalmazta ezt a gondolatot A forradalmi szó értelméről (Sur le sens du mot révolution­naire) című, 1793-ban írott tanulmányában. Szerinte a „forradalmi” jelzőt csak olyan eseményekkel kapcsolhatjuk össze, „melyeknek a szabadság a céljuk”. 

De vajon még akkor is így vélekedett Condorcet, amikor a forradalmi kormányzat idején félmillió francia került börtönbe? Egészen bizonyos, hogy a francia forradalom, a maga 200-300 000 halálos áldozatával, a mintegy negyedszázadon át tomboló európai háborúval s a forradalomból származó konzuli és császári diktatúrával a szabadságot szilárdította meg Franciaországban? Márpedig az 1789 és 1799 közti évtized franciaországi eseményeit mégiscsak forradalomnak nevezzük, akárcsak az 1917 őszének oroszországi fordulatát, amelyről aligha állíthatjuk, hogy a szabadságot erősítette.

A 20. század közepének liberális filozófusai már nem osztották Condorcet véleményét. Raymond Aron 1939-ben fogalmazta meg s 1944-ben publikálta kételyeit: „Elvileg egy forradalmat felszabadításként értelmezünk. Csakhogy a 20. század forradalmai, ha nem a leigázás forradalmainak, akkor legalább a hatalom forradalmainak tűnnek. Sokkal erősebb és szigorúbb hatalmat alapítanak meg a forradalom előttieknél. Megnövelik a technikai szervezetet, a bürokráciát. Ebben az értelemben ellentétesek a hagyományos elképzeléssel, amelyet egy forradalomról alkotunk.” Természetesen akadnak kivételek e szabály alól. Az 1956-os magyar forradalom győzelme esetén minden bizonnyal felszabadította volna hazánkat a sztálinista párt(vezér) diktatúrája alól. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a 20. század legtöbb forradalma valóban elnyomó rendszereket hozott létre.

Mások nem a cél, hanem az eredet oldaláról közelítik meg a kérdést, s arra hivatkoznak, hogy a kommunizmus – bármilyen szörnyűségeket is követtek el a nevében – mégiscsak az európai humanizmus, tudományos forradalom és felvilágosodás hagyományaira épült, a nácizmus viszont tudománytalan és antihumánus eszmékre, melyekben semmilyen forradalmi elem sem található. Csakhogy a náci ideológia gyökereit olyan 19. századi kutatási eredményekben találhatjuk meg, mint a darwinizmus és az eugenetika, amelyek a maguk korában távolról sem tűntek tudománytalannak. Richard J. Evans arra hívta fel a figyelmünket A Harmadik Birodalom születése című könyvében, hogy „a faji higiénia elmélete

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.