Hitler világképe nem tartalmazott semmiféle eredeti felismerést, 19. századi eszmetöredékekből táplálkozott.
Az 1920-as évek közepéig a völkisch-antiszemita, fajbiológiai és szociáldarwinista, nacionalista és imperialista, antidemokratikus és antimarxista elképzelések változó díszleteiből rakta össze személyes világképét, amelyet két eszmei szál tartott össze: a radikális, univerzális faji antiszemitizmus és az élettérdoktrína.
Ideológiai elképzelése azzal a meggyőződéssel párosult, hogy a történelmet „a népek élettérért folyó permanens harca” határozza meg, amely csak akkor lehet sikeres, ha megőrzik, illetve helyreállítják a „faji egységet”.
De nem Hitler, hanem Ernst Renan volt az első, aki a történelmi fejlődést a faj (race – rassz) fogalmával magyarázta. „Ami Hitler elveit és doktrínáját illeti, nem volt gonoszabb és gátlástalanabb, mint sok korabeli államférfié” – vélekedett A. J. P. Taylor.
A Mein Kampf nem tartalmaz hivatkozásokat vagy irodalomjegyzéket, s a szövegben sincs utalás azokra a publikációkra vagy szerzőkre, akiktől az adott eszmefuttatás eredeztethető. Ám legalább a beleolvasás szintjén Hitler számos könyvet ismert, amelyekből főleg előadásaihoz merített. Saját bevallása szerint az olvasást arra használta, hogy hosszú távra megerősítse
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
