A történelem során egyetlen katonai csapás sem változtatta meg annyira az emberiség sorsát, mint a két atombomba bevetése. Hiszen 1945-ig a fegyverkezés fejlesztése mindig ugrásszerűen megnövelte a következő háború áldozatainak számát. Napóleon 1805–1815 közötti hadjárataiban több mint 775 ezer katona halt meg, az első világháborúban 17 millió, a második világháborúban pedig már 60 millió. Az atombomba azonban véget vetett a halálos spirálnak. Az új nukleáris fegyverek kozmikus megsemmisítő ereje túlnyomórészt békés rendezésre kényszerítette a második világháború utáni szuperhatalmakat. Vitájukat nem harmadik világháború, hanem hidegháború követte, amely voltaképpen hosszú béke volt. Az egész emberiség pusztulásának veszélye visszariasztotta az amerikaiakat és a szovjeteket a nukleáris fegyverek használatától. Ez is Hirosima öröksége.
A Hirosimához vezető út Hitler Németországából indult, ahol ismert természettudósok – közöttük Albert Einstein – a zsidóüldözések miatt elhagyták az országot. A Nobel-díjas Werner Heisenberg vagy Otto Hahn azonban továbbra is a birodalomban maradt. Akkortájt a fizikusokat főleg az univerzum legkisebb alkotóelemének tartott atom érdekelte. 1938 decemberében a kémikus Hahn uránmintát bombázott neutronokkal, elektromosan semleges elemi részecskékkel. Legnagyobb csodálkozására bárium keletkezett, amelynek atomsúlya kisebb az uránénál. Addig az
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
