rubicon

Hirosima, Nagaszaki, 1945

Az atomkorszak kezdete
12 perc olvasás

A történelem során egyetlen katonai csapás sem változtatta meg annyira az emberiség sorsát, mint a két atombomba bevetése. Hiszen 1945-ig a fegyverkezés fejlesztése mindig ugrásszerűen megnövelte a következő háború áldozatainak számát. Napóleon 1805–1815 közötti hadjárataiban több mint 775 ezer katona halt meg, az első világháborúban 17 millió, a má­sodik világháborúban pedig már 60 millió. Az atombomba azonban véget vetett a halálos spirálnak. Az új nukleáris fegyverek kozmikus megsemmisítő ereje túlnyomórészt békés rendezésre kényszerítette a második világháború utáni szuperhatalmakat. Vitájukat nem harmadik világháború, hanem hidegháború követte, amely voltaképpen hosszú béke volt. Az egész emberiség pusztulásának veszélye visszariasztotta az amerikaiakat és a szovjeteket a nukleáris fegyverek használatától. Ez is Hirosima öröksége.

A Hirosimához vezető út Hitler Né­metországából indult, ahol is­mert természettudósok – kö­zöttük Albert Einstein – a zsidóüldözések miatt elhagyták az országot. A Nobel-díjas Werner Heisenberg vagy Otto Hahn azonban továbbra is a birodalomban maradt. Akkortájt a fizikusokat főleg az univerzum legkisebb alkotóelemének tartott atom érdekelte. 1938 de­cemberében a kémikus Hahn uránmintát bombázott neutronokkal, elektromosan semleges elemi részecskékkel. Legnagyobb csodálkozására bárium keletkezett, amelynek atomsúlya kisebb az uránénál. Addig az

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.