Híres-hírhedt halálos ítéletek

Szókratész (Kr.e 469-399)

A majd 70 éves filozófust Athén városa fogta perbe a fiatalság megrontása és isten­telenség vádjával. A koholt vádak alapján az esküdtek szavazattöbbséggel halálra ítélték a megrendült Athén közállapotait bíráló idős tanítómestert. Platón Phaidón című művéből ismerjük, hogy a menekülést elutasító Szókratész kiitta a bürökpoharat. A gyógynövényből készült főzet elterjedt kivégzési forma volt az ókorban, bénulást okozott.

Jeanne d’Arc (1412–1431)

Burgundiak fogták el 18 évesen és adták át az angoloknak váltságdíj fejében 1430-ban. Egyházi bíróság elé állították boszorkányság és eretnekség vádjával. Életének esemé­nyeit a periratokból ismerjük. Máglyán éget­ték el 1431-ben Rouenban. A francia nem­zettudat központi szereplőjévé vált. Perét 1456-ban törvénytelennek nyilvá­ní­tották, a pápa 1920-ban szentté avatta.

Galileo Galilei (1564–1642)

Egész életét a csillagászat, a matematika és a fizika tudományának szentelte. 1632-ben jelent meg a Párbeszédek a két leg­nagyobb világrendszerről című műve. Ebben az írás­ban Kopernikusz gondolatai mellett foglalt állást, a heliocentrikus világképet hirdette. VIII. Orbán pápa, aki addig támo­gat­ta, ellene fordult, és 1633-ban személye­sen ítélkezett felette, egy inkvizíciós perben. A tudós visszavonta kifogásolt tanait, így a halál­bün­tetéstől megmenekült. A legenda szerint a tárgyaláson azt mormogta maga elé: „És mégis mozog [a Föld]!". Hátralevő éveit házi őrizetben töltötte.

Morus Tamás (1478–1535)

VIII. Henrik lordkancellárja volt 1529-től. Humanista gondolkodó, legismertebb műve az Utópia. Az uralkodó és a katolikus egyház vitájában először nem foglalt állást, majd visszautasította az eskütételt az anglikán