A hidegháború légoltalmi szempontból új kihívást jelentett. A minden korábbinál nagyobb hatóerejű atombombák elleni védelemre a II. világháborúban épült létesítmények nem voltak alkalmasak korszerűsítés nélkül, vidéken pedig nem sok olyan létesítmény volt, amit ilyen értelemben érdemes lett volna korszerűsíteni.
A háborús termelés zavartalan biztosításához felépült vidéken egy föld alatti lőszergyár, az Andezit Művek. Szintén a katonai termelés szempontjából volt stratégiai jelentőségű a Diósgyőri Gépgyár; munkásai részére és vezetési pontként a Diósgyőr melletti hegy mélyén építettek ki atomtámadás ellen is védelmet adó óvóhelyet. Továbbá megyei vezetési pontok is létesültek, ahonnan atomcsapás esetén aktívan irányítani kellett volna a védelmi munkálatokat.
Egy 1966-ban közölt tanulmány az atomháború hatásainak elemzése során nagy hangsúlyt fektetett a hátország helyzetére. A katonai vezetés atomcsapás esetén a nagyvárosokat (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár és Szolnok) tekintette a legveszélyeztetettebb helyeknek, amelyeket célszerű ilyenkor minél hamarabb elhagyni és új vezetési pontokat keresni. Úgy számoltak, hogy a fontosabb városokat érő egyidejű atomcsapás esetén
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.