rubicon

Házsongárdi évszázadok

Kis kolozsvári művelődéstörténet
23 perc olvasás

A Házsongárdi te­me­tő ne­ve ma már fo­ga­lom nem­csak Kolozs­vá­ron, ha­nem min­de­nütt, ahol ma­gya­rok él­nek. Az er­dé­lyi ma­gyar­ság leg­ré­gibb, ha­tal­mas ki­ter­je­dé­sű, ma is mű­kö­dő sír­kert­je. Egy vá­ros, egy or­szág­rész több szá­za­dos mű­ve­lő­dés- és mű­vé­szet­tör­té­ne­té­nek tük­re. 

Egy kegy­hely, me­lyet már jó száz éve pusz­tí­ta­nak s vagy öt­ven éve va­ló­ság­gal rom­bol­nak: mégis megőriz­te mű­em­lékjel­le­gét. 

 

A Házsongárd szó a mai nyelv­hasz­ná­lat­ban azo­no­sult a te­me­tő­vel, pe­dig mint tu­laj­don­név sok­kal ré­geb­bi. Az egész bel­vá­ros­tól dél­re fek­vő domb­ol­dal ne­ve volt már a 14. szá­zad­tól. A név ere­de­té­nek meg­fej­té­sé­re Ja­kab Elek és Sza­bó T. At­ti­la is kí­sér­le­tet tett. Le­het, hogy egy Ha­sins­chart ne­vű szász pol­gár­nak volt er­re ki­ter­jedt kert­je, vagy az egy­ko­ri né­met-szász la­ko­sok Ha­sen­gar­ten/Ha­sel­gar­ten (nyu­las­kert, mo­gyo­rós­kert) el­ne­ve­zé­sei csi­szo­lód­tak a 19. szá­zad­ra Há­zson­gárd­dá. Az e domb­ol­da­lon fek­vő te­me­tő­re vo­nat­koz­tat­va az 1830-as évek­től kezd­ték hasz­nál­ni a szót, de csak a 20. szá­zad­ban azo­no­sult ve­le. 

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.