A Házsongárdi temető neve ma már fogalom nemcsak Kolozsváron, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Az erdélyi magyarság legrégibb, hatalmas kiterjedésű, ma is működő sírkertje. Egy város, egy országrész több százados művelődés- és művészettörténetének tükre.
Egy kegyhely, melyet már jó száz éve pusztítanak s vagy ötven éve valósággal rombolnak: mégis megőrizte műemlékjellegét.
A Házsongárd szó a mai nyelvhasználatban azonosult a temetővel, pedig mint tulajdonnév sokkal régebbi. Az egész belvárostól délre fekvő domboldal neve volt már a 14. századtól. A név eredetének megfejtésére Jakab Elek és Szabó T. Attila is kísérletet tett. Lehet, hogy egy Hasinschart nevű szász polgárnak volt erre kiterjedt kertje, vagy az egykori német-szász lakosok Hasengarten/Haselgarten (nyulaskert, mogyoróskert) elnevezései csiszolódtak a 19. századra Házsongárddá. Az e domboldalon fekvő temetőre vonatkoztatva az 1830-as évektől kezdték használni a szót, de csak a 20. században azonosult vele.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.