rubicon

Hazatérés Prágából, 1608

17 perc olvasás

A 16. század nemcsak a történeti magyar állam, hanem a Szent Korona históriájában is számos sorsfordulót hozott. A mohácsi csatát követően bő egy esztendő alatt két magyar király fejére került, majd 1529 nyarán Visegrád elfoglalásával a világhódító Nagy Szulejmán szultán is megkaparintotta. Szerencsére azonban sem ekkor, sem Buda 1541. évi elfoglalásakor nem vitte magával Isztambulba. Egy évtized múlva, 1551 szeptemberében a felségjelvény mégis elhagyta Magyarországot, miután Szapolyai János özvegye, Izabella királyné átadta Habsburg Ferdinánd megbízottainak. Ezt követően a magyar uralkodók bécsi, majd prágai kincstárában tartották, ahonnan két igen rövid megszakítást (1563, 1572) kivéve csak bő fél évszázad után, 1608 novemberében térhetett végleg haza. Akkor azonban szinte berobbant a magyar politikai közgondolkodásba. A Szent Korona Kutatócsoport vezetője e különleges kalandokkal ismerteti meg olvasóinkat.

Eddigi ismereteink szerint a magyar koronát már az 1526. évi mohácsi csata után sem őrizhették sokáig „rendes koronaőrök”, azaz a késő középkori szokásoknak megfelelően magyar nagyurak. Ám addigi bevett őrzési helyét, Visegrádot is több ízben el kellett hagynia. Miként számos alkalommal a korábbi évszázadokban, a felségjelvény ismét a magyar trónra törekvők és a

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.