A bevándorlással és terrorizmussal kapcsolatos nyilatkozatok, beszélgetések, viták során – még a nagy migránshullám előtt – különböző vélemények hangzottak el az ország határainak biztosításával, felügyeletével, őrzésével kapcsolatban. Egyesek szerint a rendőrség – a polgárőrség időnkénti támogatásával – képes ellátni ezt a feladatot. Mások szerint viszont szükség van az önálló határőrség visszaállítására. Ilyen összefüggésben nem érdektelen áttekinteni – kronológiai sorrendben –, hogyan alakult a határőrizet és a határvédelem Magyarországon a kora középkortól napjainkig.
A gyepű szó a török jepi szóból származik, eredeti jelentése kerítés, határvonal. A magyarban is hasonló értelemben használták, de itt már az egész ország határvonalára vonatkozott. A honfoglalás után megkezdődött az akadályokkal teletűzdelt, járhatatlanná tett gyepű kialakítása. A természetes, védekezésre alkalmas határokat mesterséges védművekkel és az ezeken túli lakatlan vagy gyéren lakott területsávokkal bővítették. A lakatlan területrészeket gyepűelvének, az ezen belül húzódó védővonalat gyepűnek nevezték. A gyepűn eltorlaszolható kapukon lehetett átjutni.
Egymás mögött több gyepűvonal létezett, többnyire kettő-három (többlépcsős, többvonalas határőrizet és határvédelem). Számos helyen a gyepűvonalat földvárak rendszere erősítette. Szent István király az elsők között szervezte meg a határvármegyéket és ezzel a gyepűk őrzését. A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
