A kiegyezéssel életre hívott Osztrák–Magyar Monarchia közismerten a magyar és az osztrák politikai elit kompromisszumaként született meg, annak a mély válságnak megoldásaképpen, melyet egyfelől az 1848–1849-es szabadságharc megtörése után bevezetett diktatúra, másfelől a nyugat-európai adottságtól jelentősen eltérő körülményeket teremtő soknemzetiségű lét, a nemzetiségi területek keveredése és a nemzetállami eszmének megfelelő szétválaszthatatlansága idézett elő.
A dualista konstrukcióAz 1867-es év eseményei sejteni engedik a kiegyezés során létrejött modell súlypontjait. Ferenc József uralkodását a magyar országgyűlés a június 8-ai koronázással törvényesítette. A hosszan tartó tárgyalások eredményeképpen megfogalmazott s a magyar országgyűlés kamarái által május 29-én jóváhagyott kiegyezési törvényt az uralkodó július 28-án szentesítette (1867:XII. tc.). A közös ügyi törvényjavaslatot Ferenc József csak novemberben terjesztette az osztrák Birodalmi Tanács elé, melynek képviselőháza november 21-én hagyta jóvá az alkut, s csupán öt hónappal
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
