A Nagy Háború egyik borzalmas „újítása” a harci gázok alkalmazása volt. Ezeket a fegyvereket már megjelenésük előtt betiltották – az 1899-es és 1907-es hágai egyezmények nem engedték a fojtó gázokkal töltött lövedékek és a mérgezést okozó fegyverek alkalmazását –, s ezeket a konvenciókat szinte valamennyi hadviselő fél aláírta. Ez azonban a gyakorlatban nem jelentett akadályt: már 1914 folyamán mindkét oldal bevetett gázokat, ezek azonban még nem halálos hatásúak voltak, „csupán” harcképtelenséget okoztak.
A harci gázok alkalmazásának úttörője Fritz Haber német kémikus volt, aki egy halálos üzemi balesetből ötletet merítve a klórgáz bevetését javasolta a német hadvezetésnek. A klórgáz tömeges alkalmazására először 1915. április 22-én került sor a belgiumi Ypern közelében. Az ismeretlen fegyver borzasztó hatást gyakorolt a szemben álló, nagyrészt francia gyarmati ezredekre, a túlélők fejvesztve menekültek.
A gázveszélyA sors iróniája, hogy a gázveszély miatt óvatosan előrenyomuló német gyalogság nem tudta kihasználni a helyzetet, az antantcsapatoknak hamarosan sikerült betömniük az arcvonalukon keletkezett rést. A következő hónapokban a németek a nyugati és a keleti fronton is indítottak gáztámadásokat. Ezeket ún.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
