Hány magyar áldozata volt a délvidéki vérengzésnek?

Mint Saj­ti Eni­kő ta­nul­má­nyá­ból lát­ha­tó, a szer­bek ál­tal vég­re­haj­tott dél­vi­dé­ki vé­reng­zé­sek egyik – a mai na­pig nem tisz­tá­zott – kulcs­kér­dé­se a ma­gyar ál­do­za­tok szá­ma. A cikk szer­ző­je a le­vél­tá­ri for­rá­sok­ra ala­poz­va az ál­do­za­tok szá­mát igyek­szik ala­cso­nyan meg­ha­tá­roz­ni. A leg­fris­sebb pub­li­ká­ció­ra hi­vat­ko­zik, mely sze­rint a ma­gyar ál­do­za­tok szá­ma 4 600 (azaz négy­ezer-hat­száz) fő.

Itt sze­ret­nénk fel­hív­ni a fi­gyel­met ar­ra, hogy bár a tör­té­né­szek el­ső­sor­ban le­vél­tá­ri for­rá­sok alap­ján dol­goz­nak, eb­ben az eset­ben azon­ban ki­vé­telt kell ten­nünk ezen ál­ta­lá­nos sza­bály alól. Vé­le­mé­nyünk sze­rint nép­ir­tás ese­té­ben a le­vél­tá­ri ku­ta­tá­sok nem ve­zet­het­nek az ál­do­za­tok szá­má­nak pon­tos meg­ha­tá­ro­zá­sá­hoz. A dél­vi­dé­ki ma­gyar ál­do­za­tok 99%-át a sza­bá­lyos bí­ró­sá­gi el­já­rást mel­lőz­ve, íté­let nél­kül gyil­kol­ták le. 

A leg­több eset­ben az aláb­bi for­ga­tó­könyv ját­szó­dott le: a szerb csa­pa­tok a fa­lu/vá­ros el­fog­la­lá­sa után össze­szed­tek egy na­gyobb lét­szá­mú ma­gyar cso­por­tot (eb­be a ta­ní­tó és a pap min­dig be­le­ke­rült), me­lyet még az­nap lik­vi­dál­tak (agyon­ver­ték vagy le­lőt­ték őket), majd jel­te­len tö­meg­sír­ba te­met­ték az ál­do­za­to­kat. 

Ilyen ese­tek­ben igen rit­kán ké­szül­tek hi­va­ta­los vagy fél­hi­va­ta­los