Az ősi társadalmak embere felsőbbrendű lénynek tekintette sámánját. Az ő mágikus-vallásos ereje szellemi képességének kiterjesztésében is kifejezésre jutott. A sámán az az ember, aki tud és emlékezik, aki érti az élet és a halál titkait, aki közvetít az élet és a halál között. A sámán egyik fontos feladata a halottak lelkének átvezetése a túlvilágra. A sámán el is játssza a halotti állapotot, tudatvesztése valamiféle halál előtti helyzet.
A holtak birodalmában
Szibériában, a Tobolszk vidékén lakó jurák-szamojédek között 1912-ben jegyezte le Toivo Lehtisalo finn kutató azt a mondát, amelyben egy sámánról van szó, aki a dobolás után Nusuhoz ment fel az égbe. Nusu azt mondta, hogy ő nem hívta magához, és ráparancsolt, hogy menjen Ngaához, vagyis a halálhoz, s legyen annak a veje. Hét napig vándorolt a föld alatt, amikor elérkezett a halál kunyhójához. De a halál a két lánya közül egyet sem volt hajlandó hozzáadni, hanem azt mondta, hogy maradjon ott nála és legyen a
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.