Habsburg vagy nemzeti abszolutizmus?

Az osz­mán kor­szak­ból ki­lé­pő Ma­gyaror­szág egy sor megol­dás­ra vá­ró feladattal szem­be­sült. Kor­sze­rű­sí­te­ni kel­lett a bé­csi ab­szo­lu­tiz­mus hi­va­ta­li ap­pa­rá­tu­sá­ra és a vár­me­gyei in­téz­mé­nyek­re tá­masz­ko­dó köz­igaz­ga­tást, va­la­mint a kö­zép­ko­ri ele­me­ket megőr­ző és a ne­me­si ki­vált­sá­go­kat kon­zer­vá­ló igaz­ság­szol­gál­ta­tást. Ren­dez­ni kel­lett a Habs­burg-kor­mány­zat el­le­ni fegy­ve­res moz­gal­ma­kat és bel­há­bo­rút egyaránt ki­vál­tó val­lás­ügyet. 

Új­ra kel­lett te­le­pí­te­ni az or­szág el­nép­te­le­ne­dett vi­dé­keit, és fog­lal­koz­ni kel­lett egy sor gaz­da­sá­gi és nép­jó­lé­ti, azaz belügyi kér­dés­sel. Milyen választ adott ezekre a kérdésekre a Habs­burg centralizáció I. Lipót alatt, II. Rá­kó­czi Fe­renc a fegyveres szabadságharc során, majd az ennek elbukása után létrejött Habs­burg rendi dualizmus?