Habsburg Ottó és a katolikus egyház

Habs­burg Ot­tó hosszú éle­te so­rán szám­ta­lan al­ka­lom­mal bi­zo­nyí­tot­ta: el­kö­te­le­zett hí­ve a ka­to­li­kus egy­ház­nak, és a közélet­ben kép­vi­se­lő­je a ka­to­li­ciz­mus tár­sa­dal­mi ta­ní­tá­sá­nak. A két vi­lág­há­bo­rú kö­zött a ma­gyar ka­to­li­kus püs­pö­ki kar leg­több tag­ja re­mény­ke­dett ben­ne, hogy egy­szer II. Ot­tó né­ven trón­ra lép. Habs­burg Ot­tó büsz­kén vál­lal­ta a ka­to­li­kus egy­ház irán­ti el­kö­te­le­zett­sé­gét, s a hu­sza­dik szá­zad má­so­dik fe­lé­nek pá­pái­val rend­sze­res kap­cso­lat­ban volt: XXIII. Já­nos dísz­ven­dég­ként hív­ta meg a má­so­dik va­ti­ká­ni zsi­nat meg­nyi­tá­sá­ra, VI. Pál pe­dig leg­ki­sebb gyer­me­ké­nek ke­reszt­ap­ja lett. 1979-től húsz éven át a ke­resz­tény­ség ér­té­keit a po­li­ti­ka vi­lá­gá­ban meg­je­le­ní­te­ni szán­dé­ko­zó ba­jor Ke­resz­tény­szo­ciá­lis Unió kép­vi­se­lő­je volt az Eu­ró­pai Par­la­ment­ben.